Márki Sándor könyvgyűjteményét őrzi az egyetemi könyvtár + FOTÓK

A Szegedi Tudományegyetem elődjének egykori rektoráról kiállítással emlékeztek meg a Klebelsberg-könyvtárban, hiszen idén 100 éve, hogy a professzor az universitas élére került.

Márki Sándor

mintegy nyolc vasúti vagonnyi bútorral, s közel 20 ezer példányszámú könyvgyűjteménnyel érkezett a Tisza-parti városba 1921 júliusában - összegezte a korabeli sajtóban, a professzor érkezéséről szóló hírt

Keveházi Katalin

, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója. Az órási magán könyvállomány jelentős részét ma is őrzi az egyetemi bibliotéka, körülbelül 10 ezer kötet, kézirat és egyéb dokumentum található a régi könyveket őrző helyiségben. A történész, egyetemi tanár 68 évesen folytatta a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen megkezdett tudományos munkásságát az azonos névre keresztelt szegedi intézményben.

Sáringer János

történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa a professzor életét összefoglaló megnyitóbeszédében elmondta, Márki Sándor már egészen fiatalon, 12 évesen adózott írás iránti szenvedélyének; a kétegyházi születésű ifjú újságot szerkesztett a nagyváradi lapban. Utóbbi mellett Pozsony, Budapest és Arad városai játszottak legnagyobb szerepet életében, ahol a tudományos és a közélet meghatározó alakja, sőt, fellendítője lett. A magyar nyelv ápolása mellett a tudománynépszerűsítést is szívügyének tekintette; a legfrissebb kutatási eredményeket közérthetően publikálta.

Mivel Márki az úgynevezett objektív történetírás híve volt - akárcsak 19. századi kortársai - monografikus formában adta ki

Dózsa György

életéről szóló kötetét 1882-ben; a történelemtanítás iránti szenvedélye pedig a középiskolások számára fejlesztett módszertanban is megmutatkozott. Azt vallotta, az oktatásban a vizuális megjelenítés, a tanulmányi kirándulások és az illusztrációkkal tarkított beadandó dolgozatok segítenek a diákoknak megérteni a tananyagot - ezt kurzusain is megkövetelte. A Szegedi Tudományegyetem elődje, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem élére 1914-ben választották meg rektornak, majd az 1921-es költözést követően egészen haláláig a Tisza-parti városban dolgozott, alkotott. Sáringer János felhívta a kiállításon megjelent hallgatók figyelmét Márki emberközeli természetére, akit nemcsak tiszteltek, hanem szerettek is diákjai. Az átrium kiállítása az Évfordulós Professzori Pantheon című sorozat része, amely az SZTE Klebelsberg Könyvtára és az Egyetemi Levéltár együttműködésében jött létre

Gausz Ildikó

és

Vajda Tamás

közreműködésével.