Folytatódtak pénteken a szegedi egyetemre érkezett Nobel-díjas kutatók plenáris előadásai a Szent-Györgyi Albert-konferencián. A harmadik Nobel-szekció keretében egyben átvette doctor honoris causa oklevelét Andrew V. Schally.
Az izraeli származású, kémiai Nobel-díjas (2004)
Aaron Chiechanover
előadásával indult a délelőtt, aki a sejtjeinkben működő biokémiai rendszerről, az ubiquitin-proteaszóma rendszerről beszélt, mely képes a sejtben lévő fehérjéket felismerni, és amennyiben úgy érzékeli, hogy nincs már valamelyikre szükség, vagy sérült, akkor megjelöli és lebontja. Korábban mindenki a fehérjék (proteinek) keletkezésével foglalkozott, hosszú ideig senki nem fordított kellő figyelmet azok bomlására. Chiechanover magyar származású mentorával, a szintén Nobel-díjas
Avram Hershkóval
kezdett legelőször ezzel komolyan foglalkozni. A proteinnek dinamikája van, nemcsak a szintetikus oldal érdekes, hanem a lebomlás is, amely egy szigorúan szabályzott rendszer, és részben az idegszövet-pusztulásban (neurodegeneráció) és a daganatban is fontos szerepet játszik. A hibás szerkezetű fehérje ugyanis előbb-utóbb aggregálódik, ha ez megtörténik a sejtben, akkor alakulhat ki például Alzheimer- vagy Parkinson-kór - hogy csak neurodegeneratív kórképeket említsünk. A délelőtt másik plenáris előadója,
Andrew V. Schally
1977-ben három kulcsfontosságú hormon leírásáért kapott (megosztott) Nobel-díjat. Ő tisztázta, hogy az ideg- és a hormonális rendszer között kapcsolat áll fenn, amely az agyalapi mirigyen keresztül, az idegrendszer által produkált hormonok segítségével jön létre. 2007-ben Andrew Schallynek a szegedi egyetem díszdoktori kitüntetését adományozott, de akkor a professzor nem tudta átvenni oklevelét, ezért a mostani jubileumi Szent-Györgyi-konferencián, március 23-án kapta meg
Szabó Gábor
rektortól és
Vécsei Lászlótól
, az Általános Orvostudományi Kar dékánjától. "Ez az elismerés és az ide kötő baráti kapcsolat nagyon fontos nekem, büszke vagyok rá, hogy a szegedi egyetem díszdoktora lehetek" - hangsúlyozta a cím átvételekor a Nobel-díjas kutató. Schally professzor utalt számos magyar kutatóval való együttműködésére, mindenekelőtt a szegedi
Telegdy Gyula
professzorra, illetve
Zarándi Márta, Kahán Zsuzsanna
professzorasszonyokra, de elismeréssel szólt pécsi és debreceni kapcsolatairól is. Előadásában a jelenleg a miami orvosi egyetemen és egy ottani orvosi központban dolgozó professzor azokról a rákterápiában használt hatóanyagokról beszélt, amiket szerteágazó együttműködései révén dolgozott ki munkatársaival. Kutatásai a rákképződés szinte egész spektrumát lefedik az agydaganattól a prosztatán át a tüdőrákig. Számos gyógyszer született eredményei alapján - sokat már Magyarországon is sikerrel használnak -, melyek hormonalapanyagra épülnek, illetve a hormonalapanyag kémiai szerkezetének változtatásával felerősítik, vagy specifikusabbá teszik a szerek hatását. A professzor előadásában kitért arra is, vizsgálják molekuláik befolyását cukorbetegségnél, sebgyógyulásnál és tüdővel kapcsolatos kórképeknél is. A délelőtt második Nobel-szekciójában
Szabó Gábor
rektor az egyetemet,
Ormos Pál
főigazgató az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontot mutatta be, majd a kémiai Nobel-díjas
Ada Yonath
az antibiotikumokról beszélt. Délután pedig megkezdődött a város három helyszínén a hat párhuzamos tudományos tanácskozás a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, valamint a tuberkolózis evolúciója témakörökben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.