Értékcentrikus nevelésre koncentrál a Szepi

Idén is megjelent a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium évkönyve. A Szepiben 290 éve indult az oktatás, majd az államosítás és a jogutód nélküli megszüntetés időszaka után, 20 éve újraalapították. Így amellett, hogy Szeged legősibb, egyben legfiatalabb iskolája is. Mindent egybevetve a 249. tanév második féléve következik – Károlyi Attila igazgatóhelyettessel beszélgettünk.

– Immár negyedik éve, hogy ilyen formában adják ki az évkönyvüket. Miért szeretik ezt a műfajt?

– Öt célcsoportnak szól. Elsősorban belső körnek szánjuk, a legfontosabb a diákság, hiszen a könyv közösségi eseményeket örökít meg a fotókon, melyek a Szepi-identitás erősítését is szolgálják. A gyerekek szeretik viszontlátni magukat a csoportképeken, újraélik az osztályprogramokat, felidézik az elmúlt tanév eseményeit, sikereit. Nem hagyományos évkönyvről van szó, legutóbb mintegy 300 színes fotó szerepelt benne és a szövegek rövid terjedelmű műfajok.

– Tanáraik írásait és pedagógiai dolgozatokat is találunk a könyvben.

– A tanárok szakmai munkájának egy keresztmetszetét is adja a kötet, ezáltal kifejezi, hogy nem egy szűk közösség titka, hogy jó munkát végeznek munkatársaink, a lényegesebb pedagógiai folyamatok kapnak nyilvánosságot. A harmadik kör természetesen a fenntartónk. Szerencsések vagyunk, mert a rendi vezetés számára is tetszetős az iskola, a diákok és a tanárok teljesítményének ilyen formájú megjelenítése, mely egyben megmutatja a szakmai munkát, miként gyarapodnak az intézményhez tartozók emberségben és tudásban. Az évkönyv szól természetesen a szülőkhöz is, annál is inkább, mivel fiúiskola vagyunk, a fiúk pedig nem nagyon szeretnek beszélni otthon az iskolai dolgokról. Nem titkolt célunk, hogy büszke lehessen a család arra, hogy ide jár a gyermekük, hiszen ez a legjobb reklám számunkra. Évkönyvünket egyébként kedvelik a közgyűjtemények, a várositól az Országos Széchenyi Könyvtárig. Az adattárak, a beszámolók, a tematikus kronológiák és a leírások, értékelések, beszédek az utókor kutatói, az iskolatörténet írói számára alapvető forrást fognak nyújtani.

Tudatosan

– Egyre intenzívebb az iskola jelenléte a városi médiumokban, nyilván tudatosan építik a kommunikációt.

– Így van, ez tudatos megszólítása a környezetünknek, szeretnénk tájékoztatni a helyi társadalmat, hogy miként, milyen eredményességgel működik iskolánk, mely természetesen közéleti szereplő is, így saját színnel és hanggal akar jelen lenni a köztérben.

– Ahogy az épületbe lépünk, egy kivetítőn a napi eseményeket látjuk. Így mindig „képben vannak” a diákok?

– Az intézményen belül többfajta kommunikációs csatornát használunk, így például a belső kommunikációt segíti az aulában elhelyezett elektronikus faliújság, ami a napi eseményekről tájékoztat. Hetente frissítjük a „heti híreket” honlapunkon, melyen az e-napló mellett e-könyvtárat is találnak diákjaink, ide szépirodalmi műveket, kottákat, vallásos szövegeket töltünk fel. Havonta jelenik meg a Piár Futár című iskolaújságunk, ami immár több mint 80 számot ért meg, 10 éve folyamatosan megjelenik. Ez szintén a diákoknak, a családoknak és a tanároknak szól, valamint Szeged különböző pontjaira, a templomokba helyezzük ki, mint rólunk szóló hírmondót. Hamar elviszik. Az éves eseményekről a már említett évkönyv összegzően számol be.

Kihívások között