Szepikomppal tanítva

A 2009-2010-es tanév a kísérlet éve volt a szegedi piarista gimnáziumban. Augusztus 27-én tartotta a tantestület a projektzárást. A Szepikomp mozaikszó utal a szegedi piarista oktatási gyakorlatra (Szepi), a komp szó jelentése egyszerre hordozza azt, hogy közlekedési eszköz valamint azt, hogy valami alkalmas a kompetenciafejlesztésre. A megszorítások időszakában ritka, hogy tartalmi, pedagógiai fejlesztésre van lehetőség. Az iskolában olyan pályázati tevékenység valósult meg egy év alatt, amely normális európai viszonyok között háromévnyi fejlesztés.

A projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program, TÁMOP-3.1.4-es konstrukciója Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben elnevezésű pályázat keretei között valósulhatott meg. Az Európai Unió és a magyar állam támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában, 64 881 514 forintból valósulhatott meg a kecskeméti és a szegedi piarista iskolában. Az iskola adottságaira (általános és sporttagozatos hatosztályos képzés, általános iskolai korosztály, művészeti nevelés, ökoiskola, tanórán kívüli oktatás hagyománya) és hosszú távú fejlesztési stratégiájára alapult a projekt. Kapcsolódott az intézmény szerkezetátalakítási irányához (a 7-8. osztályban informatika, rajz, idegen nyelv mellett hittan, magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból csoportbontás). A tanulási folyamat hatékonyabbá tétele érdekében az iskolai gyakorlat kiegészült olyan módszerekkel, amelyek inkább az alternatív iskolákra voltak jellemzőek. Az iskola alapvetően konzervatív rendszer, a stabilitás és az értékek állandósága jellemzi. A lassan 400 éves piarista tanítási hagyomány alapvetően a hasznos tudást, a pietas és litterae egységét, az életre való felkészítést tekinti központi értéknek. Igényli a tanuló tanulási folyamatban való felelősségét, a munkát állítja központba. Az óraszervezésben nagyobb hangsúly került a tanulói tevékenységre. A kompetencia alapú oktatás az ismeretre, az attitűdre és a képességre egyaránt alapul, kiterjed az életfelfogásra, a személyiségjegyekre, az alkalmazni tudás képességére. A felnőtt ember személyiségének értékei az emberre jellemző kompetenciaként jelennek meg, amelyben egyszerre van intellektuális (megismerő), kognitív (gondolkodó, értelmi), szociális (közösségbe illeszkedő) és érzelmi (érzelmek kiértékelése) jegy. A tantárgyi ismeretek mellett a pedagógus figyelme kiterjeszthető olyan nevelési irányokra is, amelyek tantárgy feletti keresztkompetenciák: a cselekvéskompetencia-modellek (problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés), a kulturális környezettől és az életkortól független kompetenciák (kooperatív kompetencia, narratív kompetencia), a szociális és a személyes kompetenciák (érdekképviselet, együttműködés), az autonóm személyiség kialakulásához szükséges kompetenciák (például önértékelés) és az anyanyelvi kompetencia, a szövegértés, a szövegalkotás. Ha a tanár minderre figyel, akkor nehezen elválasztható az oktatástól a nevelés. A 7. és 8. évfolyamon tanórai munkájában részben új tananyagok használatára kényszerült az iskola. A tantárgyak közül ez a matematikát, a magyart, az angolt és németet, valamint az informatikát érintette. Sok digitális eszközt és tartalmat használtak fel. A legnagyobb befektetés a nevelőtestületre irányult. 1860 órányi továbbképzésen (néhány érdekesebb például projektpedagógia, kooperatív technikák, tanulói differenciálás, professzionális tanári kommunikáció, interaktív tábla, interaktív módszerek stb.) 27 fő vett részt, közülük tízen 120 óráson. A megismert módszereket már órán alkalmazniuk kellett. Olyan oktatásszervezési formákat próbáltak ki, amelyek bevezetését a pályázat írta elő. Integrált tantárggyá vált a végzősöknek oktatott művészeti nevelés. Könyvtárismereti modul épült be a nevelési folyamatba. Helytörténeti, természettudományos és Zöldár témahetet valósítottak meg, és volt tantárgytömbösítés is. Az újszerű pedagógiai gyakorlat hangosabb órákat eredményezett, és a csoportmunka új képességeket követelt a gyenge és a kiváló diáktól is. Kiderült, az iskola akkor is működik, ha az óra nem tanteremben van, nem 45 perces, és a csengőnek nincs jelentősége. Más szemléletet igényel az, hogy a tanulócsoport áll a tanítás középpontjában, és nem az egyes szaktanári, tantárgyi elvárásnak való megfelelés. A fejlesztési munka 6 iskolai innovációt eredményezett. A helytörténeti témahét, a Fedezzük fel Szegedet!, a Zöldár ökológiai projekt, állandó képzési program lett, a Tevékeny Szeretet Iskolája (TESZI) keretében végzett tanulói szeretetszolgálat, szociális munka a 10. évfolyam tevékenysége. Az idegen nyelvi képzésbe német testvérkapcsolat, tanulói laptopos óraszervezés épült be. A tanulóknak részvételi lehetősége lett a Piarista Üzleti Programon, a vállalkozói képzésen. A 2010-2011-es tanévben 9 interaktív tábla és több mint 100 tanulói laptop fogja az oktatást szolgálni. A projekt véget ért. Most újabb fontos munkákra, a tapasztalatok levonására és a tanulságok iskolai gyakorlatba való beépítésére kerül sor. A fenntarthatóság 5 évig kötelezi az intézményt az új pedagógiai feladatok továbbvitelére.