Martonyi világos nemzetstratégiát sürget

Magyarország hat év alatt vészesen eltávolodott az európai élvonaltól, s rendkívül súlyos válságba került. A hatalmi csoporttal szembeni bizalomvesztést csak előrehozott választásokkal lehet orvosolni, ugyanakkor hitre és derűlátásra van szükség az előrelépéshez – véli Martonyi János (képünkön). Az Orbán-kormány külügyminisztere csütörtökön a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén „Van kiút a válságból” címmel tartott előadást a Móra-múzeumban.

- A szegedi est előtt éppen egy héttel a Nézőpont Intézet útjára indította alapítványát s

vele a „Magyarország

2025"

című előadás-sorozatot, melyet kuratóriumi elnökként az ön előadása nyitott meg.

Mi a fő célja a kezdeményezésnek?

- Hazánk meghatározó véleményformálóinak segítségével a mindnyájunkat érintő sorskérdéseket kívánjuk megvitatni először a fővárosban, később vidéken is tartandó rendezvényeinken. A Nézőpont egyébként egy magát konzervatív-szabadelvűnek valló politikai elemző, tanácsadó és közvélemény-kutató intézet, melynek gondolkodása kétségkívül nem áll távol a polgári-nemzeti oldalétól, mégis teljesen független intézményként a lehető legszélesebb megközelítés szerint készíti elemzéseit, tanulmányait, közvélemény-kutatásait a hazai és a nemzetközi helyzetről.

Elvesztegetett évtized

- Lát arra esélyt, hogy az értelmiség, a civil szféra, a szakmai műhelyek vezető szerepet töltsenek be a közös, hosszú távú gondolkodás elindításában?

- Igen, mindenképpen, hiszen ahogy az elmúlt időszak történései világosan megmutatták: a társadalom egyre inkább tisztába kerül a demokrácia lényegével, mibenlétével, s részt akar vállalni annak formálásában. Örömteli, hogy erősödnek a civilek, egyre több szervezet, szellemi kör alakul, melyek versenyezhetnek egymással. A Nézőpont Intézet felkérését azért vállaltam szívesen, hiszen döntően fiatalokból álló társaságról van szó - s ki más formálhatja majd az ország, a nemzet jövőjét, ha nem a fiatalok?

- Hat évvel ezelőtt - boncolgatta szegedi előadásában - teljesen másként nyilatkozott volna arról, hová fejlődhet Magyarország 2025-re. Mik a kilátásai most az országnak?

- Hat esztendő alatt gyakorlatilag egy évtizedet vesztegettünk el! Megszakadt a felzárkózási folyamatunk, egyre távolabb kerülünk az európai élvonaltól. Nincs mit szépíteni rajta, az ország mély gazdasági, szociális, politikai, erkölcsi, jogi, intézményi válságba került. Nem kérdés, mint minden minden válságból, ebből is létezik kiút, ugyanakkor ahhoz, hogy 2025-re legalább megközelítsük az európai átlagot, sürgősen világos nemzetstratégiát kell megalkotnunk.

A kormánynak távoznia kell

- Milyen lépések vezethetnek ehhez?

- Szilárd meggyőződésem, hogy a nemzetstratégia kialakítása a jelenlegi hatalmi csoport távozását követően indulhat el. Olyan mértékű ugyanis a kormányzat hitel- és bizalomvesztése, hogy csak az előrehozott választások teremthetik meg a válságból való kilépés lehetőségeit. A mi feladatunk, hogy készen álljunk, ne adjuk fel, ne engedjük elhatalmasodni indulatainkat, hanem derűt sugározzunk, s saját értékrendszerünk alapján határozzuk meg céljainkat, programunkat.

- Az Európai Unió

- mint egyfajta keretrendszer

- a maga fejlődési pályájával megfelelő feltételeket kínál ahhoz, hogy középtávon talpra álljon az ország?

- Ne felejtsük el, ha 2004-ben nem lépünk be az unióba, s nem élvezzük a közösség védelmét, 2005-2006 környékén teljes pénzügyi összeomlás, argentin vagy 98-as orosz típusú válság következett volna be hazánkban, mely az életszínvonal ötvenszázalékos csökkentését is jelenthette volna. Magyarország továbbra is egyértelműen a minél mélyebb, teljesebb európai integrációban, a közös mezőgazdasági, kohéziós és energiapolitika létrehozásában, megerősítésében érdekelt. Remélem, mindenki felismeri ezt.

Szeged sem késlekedhet tovább

- Néhány hónappal ezelőtt a Professzorok Batthyány Köre szegedi csoportja „Merre tovább, Szeged?" címmel rendezett a Nézőpontéhoz hasonló konferenciát. Annak egyértelmű üzenete volt: egyetlen esélyünk a - még mindig csak szavakban létező

- tudásalapú fejlesztés. Ön hogy látja a régió, a város lehetőségeit?

- Szegeden

Klebelsberg

óta világszínvonalon álló tudásközpont, értelmiség létezik. Rengeteg kiváló tudós alkotott és alkot itt - hogy mást ne mondjak: a Nobel-díjas

Szent-Györgyi Albert

-, nekik kellene meghatározniuk a város arculatát. Szeged esélye valóban a tudásra épülő fejlődés, a kutatás-fejlesztési források idevonzása lehet, ám az elmúlt öt-hat évben sajnos ténylegesen nem sok minden történt ezen a téren. Ugyanakkor észnél kell lenni, hiszen a város az Alföld központjaként hamarosan nagyon komoly regionális lehetőséget kaphat - Temesvárral, Újvidékkel, Szabadkával; Szerbiával és Romániával. Ha ez a régió megfelelő tudásközponttal párosul - s Szeged ebben érdekelt, ezt kell megragadnia -, érzésem szerint Közép-Európa leggyorsabban fejlődő területi egysége lehet.