Közélet

Viccnek indult az egész-mutatjuk az óraátállítás történetét!

Viccnek indult az egész-mutatjuk az óraátállítás történetét!

2022. március 26., szombat
Viccnek indult az egész-mutatjuk az óraátállítás történetét!

Március 27-én, vasárnap áttérünk a nyári időszámításra, és óráinkat hajnal 2-ről 3-ra kell állítani. Hosszú, rögös út vezetett az óraátállítás ötleteitől a megvalósításáig.

A kezdetek

Bár 1916. április 30-án tértünk át először nyári időszámításra, de ezzel kapcsolatban az első ötletet még 1784-ben vetette fel Benjamin Franklin, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdeményezője „Egy gazdaságos tervezet” című esszéjében. Ebben javasolta, hogy az óraátállítás megoldás lehet arra, hogy évszakonként változik a sötét és világos órák száma. Valójában ez csak egy szatirikus írás volt, amely korábbi ébredésre buzdította az embereket.

Később jött egy szélsőségesebb ötlet 1895-ben egy új-zélandi rovarszakértő, George Vernon Hudsontól. Ő abban gondolkodott, hogy októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt – ötletét nem valósították meg.

A harmadik füstbe ment terv William Willetthez kapcsolódik. Ő azt javasolta, hogy április minden vasárnapján 20-20 perccel előre, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanannyival vissza állítsák az órákat.

Az I. világháborúban gyakorlatban is kipróbálták a nyári időszámítást

A tényleges óraátállítást először az I. világháborúban alkalmazták. 1916. április 30-án este 11 órakor vezették be a nyári időszámítást a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában. Célja az volt, hogy kevesebb mesterséges világítás előállításával üzemanyagot tartalékoljanak a háborúra. A német és az osztrák–magyar példát aztán még abban az évben követték a nagy ellenfelek, Franciaország és Nagy-Britannia is, de 1919-re mindenhol leálltak a kísérlettel.

A II. világháborúban újra alkalmazták

1919-től egészen 1940-ig, a II. világháború derekáig nem kísérleteztek az óraátállítással, de akkor ismét bevezette a náci Németország. Sőt, 1947-ben egy rövid időre két órával is előre tekerték az időjelzőket. Magyarországon először 1954 és 1957 között alkalmazták a nyári időszámítást.

Az 1970-es években terjedt el Európában

Az energiaválság miatt a ’70-es években Európa legnagyobb részén alkalmazták az óraátállítást. Magyarországon egészen 1980-ban vezették be újra, hogy így spóroljanak a villamosenergiával. Évtizedekkel később a szakértők az óraátállítás gazdasági előnyei helyett inkább már a káros hatásairól beszélnek.

Örökre velünk marad?

Évek óta közbeszéd tárgya, hogy „a mostani lesz az utolsó óraátállítás”, de látható, hogy még mindig alkalmazzák több mint 70 országban, hazánkat is beleértve. Az Európai Parlament már 2019-ben megszavazta az eltörlését, és akkor még mindenki arra készült, hogy 2021 októberébenvégleg vége lesz. Az EP-nek ehhez a tagállami kormányokat tömörítő Tanáccsal is meg kellett volna állapodnia, de jött a pandémia, ami minden napirendi pontot felülírt. Azóta sincs előrelépés az ügyben. A Publicus Intézet korábbi közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság háromnegyede szerint is jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát.

Forrás: index.hu, jakd.hu

Borítókép: illusztráció (Shutterstock)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.