A család, a béke és a szabadság áll a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok középpontjában

Budapest, 2021. szeptember 5. Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, Genova korábbi érseke (k) szentmisét mutat be az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitóján a Hõsök terén 2021. szeptember 5-én. MTI/Máthé Zoltán

Tegnap kezdődött, és e hét vasárnapig tart az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten, melynek keretében Ferenc pápa is ellátogat hozzánk. A Kongresszust a világméretű koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztották. 1938-ban tartották utoljára Magyarországon.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus az Ifjúsági Világtalálkozó mellett a legnagyobb egyházi kötődésű rendezvény, mivel mindkettőt az egyházfő nevével fémjelzik. Az eucharisztikus közösség a XIX. században találta ki, hogy egy, az Isten létezésének misztériumát ünneplő kongresszust hoz létre az egyház közösségén belül.

A Kongresszus története

A XIX. századi Európában, főként Franciaország területein, az eucharisztia tiszteletét becsben tartó kezdeményezések egyre nagyobb támogatást kapnak. Az eucharisztikus lelkiség e megújulása, mintegy a janzenista szigor és az ancien régime elbukását és az ipari forradalmat követő társadalmi változások ellenhatásaként a középpontba a szentségimádást és a Jézus Krisztussal, az Oltáriszentségben elrejtőző Istennel való kiengesztelődést helyezte. A cél abban állt, hogy a legszentebb Oltáriszentség tiszteletét egyesítsék nagy létszámú eseményekkel, s így tegyék érzékennyé az embereket az eucharisztikus „jelenlét” iránt, s egyúttal felmutassák a katolikusok számára, hogy milyen sokan vannak és milyen erősek.

A kongresszusok és a liturgikus mozgalmak közötti kapcsolat a II. világháború után kezdett el igazán gyümölcsözővé válni. Az Egyház új korszaka az 1960-as müncheni kongresszuson kezdődött el, ahol Doepfner bíboros és a figyelmes teológusok egy csoportja az Eucharisztia tiszteletének minden megnyilvánulását a szentmiseáldozattal kapcsolatban látta értelmet nyerőnek. Ugyanettől a pillanattól kezdve számítják a rendezvény sorozatot

„Olyan állomásként, ahol egy közösség imára és elkötelezettsége megújítására hívja fel az egyetemes Egyházat.”

A család, a béke és a szabadság egyetemes értékei, az új evangelizáció szükségessége áll az eucharisztikus kongresszusok középpontjában. A kongresszusok történetéről Dr. Fábry Kornél tartott egy előadást pár éve.

Milyen lesz az idei Kongresszus?

Az egészen biztos, hogy a kongresszus keretében tartják meg az Ars Sacra Fesztivált, és a Szent Efrém Férfikar is koncertet ad a Pesti Vigadóban, de fellép a 100 Tagú Cigányzenekar, a Moszkvai Patriarchátus Kórus és Ákos is. Vasárnap pedig a Hősök terén Ferenc pápa celebrálja a kongresszus zárómiséjét. Az egyházfő ÁDer János köztársasági elnökkel és Orbán Viktorral is találkozik, szemben a néhány hónapja felröppent álhírekkel. Az egyhetes kongresszus rendezvényein több ezren vesznek részt. Ezek egy részén a részvétel regisztrációhoz kötött, a részletes programterv itt tekinthető meg.

(via iec2020.hu)

Előző sztori

Sokan dolgoznak feketén az építőiparban Csongrád-Csanád megyében

Következő sztori

Márki-Zay retteg, Pálinkás József kiesett az előválasztásból