Botka László mindenkivel háborúban áll, aki segíthetne Szegednek

Elmondjuk, miért hatalmas gond ez a városnak. A jó hír viszont az, Botka nem egyenlő Szegeddel!

Noha Botka László szeret kettős játékot játszani, ez nem mindig sikerül neki. Leginkább másokra próbálja hárítani a „rossz zsaru” szerepet, hogy ő maga legyen a „cigis” és "mosolygós"; illetve szívesen bújik el mások háta mögé. Előfordul azonban, hogy kilép a szerepéből, különösen, ha meglepik.

(Talán emiatt ennyire megközelíthetetlen és szinte már betegesen titkolózó, mert nem képes megfelelően reagálni a nem előre eltervezett szituációkra.)

Igen rövidke miniszterelnök-jelöltsége idején belefutott néhány komoly pofonba emiatt, Szegeden viszont inkább a bujkálós taktikát választja. A csatába embereit küldi, míg ő a teljesen felesleges és értelmetlen háborúját a bunkerből vezényli. Ha valaki figyelmesen követi a szegedi közéletet, akkor tisztában van vele, hogy Botka László mindenkivel háborúzik és hadban áll, aki segíthetne a városnak egyről a kettőre jutni.

(És nem fényévek alatt, hanem viszonylag gyorsan.)

Mutatunk néhány példát.

Orbán Viktor, a miniszterelnök

Ő a főellenség. A hadvezér, akihez megpróbált felnőni, de nagyon nem ment: a közelébe sem jutott – maradt csak egy „kisbot” (ahogy az MSZP-ben nevezik Botka Lászlót). Vélhetően ezért, tehát kisebbségi komplexusai miatt is utálja. Véleményünk szerint biztosan nem lenne hátrány jóban lenni a mindenkori miniszterelnökkel; vagy legalább nyiltan nem uszítani ellene.

Sikeresebb lehetne a város, mert talán a kormány is szívesebben tenné magát oda egy-egy támogatás, fejlesztés mellé, ha nem ócsárlást kap cserébe.

Mint most, Botka csapatától.

Gyopáros Alpár, kormánybiztos

A több ezer milliárdos, hazai forrásokat elosztó, koordináló szervezet vezetőjének is neki rongyolt Botka László, miután

kapott egy kevés udvarias kritikát

. A kritikát azért kapta, mert

míg más városvezetők erősen lobbiznak a városuknak és érnek el komoly sikereket (például Debrecen, ahol éppen öt gyár épül egyszerre), addig Botka László a telefont sem bírta felemelni másfél éve.

Sokszor megírtuk, mert egyre több szegedi mondja: Botka nem bírja a kritikát, és minden eszközzel írtja azt, aki akár a legenyhébben is ellentmond neki. Ez azonban nem jó Szegednek véleményünk szerint; az pedig különösen nem, hogy azt az embert is ócska módon betámadta, aki nagyon, nagyon sokat segíthetne a városon.

Rovó László, a Rektor és más egyetemi vezetők

Hetekig tartó lejárató kampányt indítottak az Egyetem rektora ellen, amiért elmondta a véleményét. És más egyetemi vezetők ellen is a véleményük (!) miatt!

Nem inkább együtt kellene működni Szeged érdekében az egyetemmel?

Hiszen ez a város legnagyobb foglalkoztatója, tudásbázisa.

Igaz, Mihalik Edvin Momentumos titán óta tudjuk, hogy

a fiatalok inkább elmennek Szegedről

.

Kiss-Rigó László, a Püspök

Szinte kötelező gyűlölni. Keresztény, vallásos, püspök és még köztudottan kedveli és jóban van Orbán Viktorral is. Az egyházi, pontosabban

az egyházon keresztül érkező szegedi fejlesztések azonban a város egyik meghatározó vonzereje lehetne,

nem beszélve arról, hogy már csak az udvariasság is azt kívánná, hogy tisztelje egy polgármester a városban székelő püspököt. Szeged a kivétel, itt nyíltan lehet gyűlölni. Sőt: elvárt!

Nemesi Pál, a sikeres üzletember

Az Iparkamara elnöke, nagy tudású, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szakember. És nem mellesleg Botka László kihívója. Nem vitás: gyűlölni kell! Pedig

Nemesi egymaga több ipart, befeketést és fejlődést hozhatna Szegednek rövid idő alatt, mint amennyi Botka Lászlónak összesen sikerült az elmúlt 17 évben.

Hogy miből gondoljuk ezt? Csak három érvet mondanánk:

• Aki képes volt saját erejéből (nem privatizációs trükkökkel) sikeressé, milliárdos céget vezető üzletemberré válni, az nem hülye, hanem szorgalmas és okos.
• Jóban van azokkal a döntéshozókkal, országos, régiós és helyi szereplőkkel, akik segíthetnék Szegedet; egyszerűen azért, mert nyitott és nem elutasító, nem lázít ellenük.
• Tudja, hogyan működik a gazdaság, mi kell a befektetőknek és megvan az ehhez szükséges hátszele is a kormányban, amely sosem hátrány.

Az őszi önkormányzati választás tétje Szegeden tehát tulajdonképpen nagyon egyszerűen is megfogalmazható:

Háború, uszítás és köpködés még öt évig; vagy béke, nyugalom és fejlődés, hogy végre a szegediek győzzenek, ne a politika.