/

Könyvből is megismerhetőek Buday György elfeledett grafikái a napsugaras oromdíszekről

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

napsugaras_haz02_gs

A 36 lerajzolt házból csak egyetlen egy maradt meg 9 évtizeddel később. A turisták és a lokálpatrióták számára is jelenthet újdonságot a kötet, amely Szeged díszpolgárának korai éveiről tanúskodik.

Kiállítással, konferenciával emlékeztek Buday Árpád régész, egyetemi tanárra, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének alapítójára, valamint grafikus, fametsző fiára, a 110 éve született Buday Györgyre. Új kötet is megjelent „Napsugarak Szegeden. Alsóvárosi oromdíszek Buday György vázlatfüzetében” címmel, a rajzokat az alkotó 1927 és 1928 között készítette az akkori szeged-alsóvárosi napsugaras oromzatokról.

Frauhammer Krisztina néprajzkutató, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport tudományos munkatársa kiemelte, hogy a két világháború között a grafikus több néprajzi gyűjteményt látott el illusztrációival. Buday György hagyatéka több részre szakadt, az Országos Széchényi Könyvtárban található anyag még feldolgozatlan, ezen kívül a Móra Ferenc Múzeumban, a Somogyi-könyvtárban és a szegedi egyetem néprajzi tanszékén is maradtak munkásságát dokumentáló tárgyak.

napsugar„A most megjelent kötetben olyan vázlatok találhatóak, amelyeket eddig a nagyközönség nem ismert, nem láthatott” – mondta a kutató. Három utcában – Hattyas sor, Tisza Lajos utca, Pálfy utca – összesen 36 ház oromzatát rajzolta le Buday György, amely forrásanyagként komoly segítséget jelent a napsugaras házakkal foglalkozó néprajzosok számára, mert a rajzok mellett leírta, hogy kik laktak bennük, milyen növényeket ültettek mellé. A dokumentált házakból jelenleg csupán egy áll, négy közülük az utóbbi néhány évben lett lebontva.

A rajzokon kívül a könyv tartalmazza Buday György életrajzát, s egy néprajzkutató és építész által írt tanulmányt is, amely bemutatja a napsugaras oromdísz történetét, azt, miként került Szegedre, hogyan lehet értelmezni. 17 archív kép – ebből hármat Buday készített, s az egyik épület előtt maga Bálint Sándor áll -, valamint néhány napjainkban készült fotó is kiegészíti a könyvecskét. Megkeresték a művész azon későbbi munkáit, ahol a napsugaras motívum megjelenik.

Azt remélik, hogy mind a lokálpatrióta szegediek, mind a turisták a kötetnek és a kiállításnak köszönhetően jobban megismerik Szeged múltjának e szeletét. Autentikus forrás lehet azoknak, akik szeretnék új építésű házukon megőrizni ezt a motívumot. A kötetet a néprajzi tanszék irodában – Egyetem utca 2. – 2500 forintért lehet megvásárolni.

Előző sztori

Felvidéken avatják fel Kligl Sándor szobrát

Következő sztori

Huszti Péter: A hűség az egyik legszebb magyar szó

Legutóbbi hasonló cikkek