Írjon nekünk

Közélet

Nem kérdeztek az ELI-ről (sem) a közmeghallgatáson (FRISSÍTVE)

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kozmeghallgatas01kf

A 2015. évi szegedi közmeghallgatás témája az ELI-ALPS és a hozzákapcsolódó tudáspark volt. Az építkezés jól halad, ha továbbra is így marad, 2018 első felére teljes gőzzel működhet a kutatóközpont.

A mai közmeghallgatás témája az ELI-ALPS és a köré épülő tudáspark volt. A megjelent képviselők száma alapján a közmeghallgatás határozatképes volt. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester hamar átadta a szót Lehrner Lórántnak, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

„Folyamatban lévő beruházásról van szó, de már vannak eredmények, többek között szerkezetkészen áll az „A” épület, amelynek helyén 12-13 hónapja csupán egy gödör volt” – mondta Lehrner Lóránt. Az ELI-ALPS 90 százalékban állami tulajdonú, 5 százalékban városi, s ugyanekkora arányban egyetemi, a beruházás maga nagyobb részt az uniós támogatásból valósul meg.

kozmeghallgatas02kf

„Mind a műszaki, mind a tudományos előkészítés lezajlott, junior szakembereket és kutatókat is felvettünk. A pénzügyi rész és az építkezési alapjai is összeálltak, elkészültek a tervek, elindultak a közbeszerzések, most tartunk a kivitelezések első részénél” – számolt be Lehrner a projekt helyzetéről. „A kormány jóváhagyta terveiket, s Brüsszel is remélhetőleg így tesz két-három hónapon belül. Ha minden jól megy végül elkezdődhet a technika beépítése és a próbaüzem” – folytatta.

Az ügyvezető igazgató a legnehezebb feladatnak az emberek megtalálását és a kutatói kapcsolatok létrehozását nevezte. Hangsúlyozta, hogy 2011-ben el kellett kezdeni a munkát ahhoz, hogy az eredmények 2018-ra beérjenek.

A projekt összköltsége hetvenmilliárd forint, ennek első részét már elköltötték, csak az előkészítési szakasz 823 millió forintba került.

Az ELI erőssége nem a saját kutatás lesz, hanem az, hogy sok tudományág szakembereit tudják fogadni az egész világból: többek között biológusokat, kémikusokat, gyógyszerfejlesztőket. Az így szerzett bevételekből és az EU tagállamainak befizetéseiből tartják majd fenn a kutatóközpontot.

eli_konferencia05_gs

2017-2018-ra fog összeállni az intézmény és annak személyi állománya, 2018 első, vagy második negyedévére már minden működni fog. Szegeden kívül Prágában és Bukarestben is létrejön ELI-központ.

Ezt követően Lehrner felhívta a figyelmet az érdekesebb kutatási berendezésekre. A legdrágább a HF PW lézerrendszer lesz, a francia Aplitude Technologies SA 5,91 milliárd forintért szállítja le. Ebben az összegben a tervezés és gyártás mellett benne foglaltatik a kutatók és mérnökök felkészítése a használatára. A közbeszerzések nemzetköziek, a franciák mellett szállítanak a németek, a litvánok, a görögök, a svédek, sőt a pécsi egyetem is.

„Magyarországon és külföldön is együttműködési megállapodásokat kötöttünk” – mondta az ügyvezető igazgató, s néhány példát is felsorolt. Szegeden az SZTE mellett az MTA Biológiai Kutatóközponttal van folyamatban az együttműködési szerződés aláírása. Budapest, Berlin, Belgrád, Milánó egyetemeivel és kutatói intézeteivel is gyümölcsözőek a kapcsolatok már, sőt dél-koreai partnerük is van.

Az ELI-ALPS jelenleg 160 fős dolgozói létszámmal működik. „A magyarok mellett sok külföldi is úgy döntött, hogy Szegedre költözik családjával, érkeznek Svédországból, Szaúd-Arábiából, Dél-Koreából, Kínából, az Egyesült Államokból, Venezuelából és más országokból kutatók” – sorolta Lehrner Lóránt. Most is keresnek munkatársakat, angol nyelvtudás, felsőfokú végzettség elvárás, cserébe nemzetközi szintű fizetést és munkakörnyezetet kínálnak.

kozmeghallgatas08kf

Az ELI 11 hektáron terül el, de van lehetőség bővítésre, ha szükséges. Az „A” épület alapterülete 6000 négyzetméter, itt helyezik majd el a lézereket. A „B”-be kerülnek a laboratóriumok, a gépészet, a „C”-be a látogatközpont, a „D” raktárként funkcionál majd, ez utóbbi gyakorlatilag kész.

Speciális építési elemek is szükségeltettek a munkálatokhoz, 80-szor 80 méter hosszú, 20 méter mély résfalat építettek a talajvíz elleni védelem miatt. 819 cölöpöt fúrtak le az öt épület alá, a leghosszabbak 45 méter hosszúak, de átmérőjük csak 1,8 méter.

Különleges az ELI-hez kapcsolódó Tudáspark, amelyhez hasonló nem épül ki sem Bukarestben, sem Prágában, ez a kormány, az egyetem és a város közös döntése alapján jön létre. Több cég részéről vannak ígéretek – még multiktól is –, hogy telephelyet, gyártóközpontot, kutatóhelyet hoznak létre, ha befejeződik az építkezés. Lehrner reméli, hogy az ígéretekből egyszer valóság lesz.

Egyetlen egy viccelődésként felfogható kérdés hangzott a sajtó egyik munkatársától a betelepítendő halak fajtái ügyében. A szegedi lakosságtól sem ez ügyben, sem más témában egy sem.

A 2015. évi szegedi közmeghallgatás témája az ELI-ALPS és a hozzákapcsolódó tudáspark volt.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=579848

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 13.

Közélet

Tolvajok miatt szegényesebb a szegedi karácsonyfa: lopták a díszeket

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Két és fél méterig elérik a díszeket, addig a szintig lerángatják, ellopják, ami fénylik.

Tovább olvasom

Közélet

Háromszáz kisgyerek futott együtt a Mikulással Maroslelén

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Már több éves hagyománya van Maroslelén a Mikulás-napi futásnak – számolt be a Rádió 7.

Tovább olvasom

Közélet

Áder János: Sorsdöntő évek előtt állunk

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az államfő szerint a kihívásokra okos és fenntartható válaszokat kell találni.

Tovább olvasom

Aktuál