Hidak és repülők – 10 év lemaradás Szegeden

A 2002-es fejlesztési stratégiát szabják újra Bartha László egykori polgármester szerint, ráadásul nincs gazdasági jövőképe Szegednek.

A

szeptemberi szegedi közgyűlés

az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakára tizennégy tervezett, nagy jelentőségű projekteket határozott meg: az Öthalom - ELI tudásváros fejlesztése, a Tisza belvárosi szakasza rekonstrukciója, Biopolisz park építése, déli Tisza-híd építése, a trolibusz-közlekedés fejlesztése, új intermodális autóbusz-pályaudvar építése, a közvilágítás korszerűsítése, a távhőszolgáltató rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával, szociális városrehabilitáció, a Széchenyi tér rekonstrukciója, a Gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja, a szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése, nagy sebességű vasút fejlesztése Budapest-Szeged-Temesvár vonalában (további egy hídra való pályázat benyújtása), a szeged-dorozsmai vasúti felüljáró megépítése. E projektek száma bővült egyel,

a novemberi közgyűlésen

Hüvös László

indítványára 15. lett a sorban az Alsóváros és Gyálarét között kerékpárút megépítésének terve. Szegednek egyszer már született egy stratégiai fejlesztési terve a Széchényi-terv részeként

Bartha László

polgármestersége idején. „A jelenlegi tervek között több olyan köszön vissza, amit 2002-ben polgármesterségem alatt egyhangúan elfogadott a közgyűlés. Ugyanakkor hozzá is rendelt megvalósíthatósági tanulmányokat és forrást nem úgy, mint ezekben a projektelképzelésekben, melyek nagyon hangzatosak, de nincs mellé párosítva semmi konkrétum, gazdasági mutató, statisztika, előrejelzés” – kezdte sorolni észrevételeit az egykori polgármester, mikor megkértük, véleményezze az előttünk álló és meghatározott 15 projektet.

Az ELI tisztán kormányberuházás, nincs köze Botkához

„Ebben az egy évtizede kidolgozott stratégában a hidak megvalósítási elképzelése már le volt fektetve. A körút lezárásához, a vasúti közlekedés fejlesztéséhez, új szállítási, kereskedelmi lehetőségekhez elengedhetetlen a balkáni összeköttetés. Ezt nem én találtam ki, hanem annak idején Széchenyi elképzelése is ez volt. Egyébként a közgyűlési döntés értelmében 2008-ra kellett volna megépülnie. A szocialista városvezetés felállása után, 2002 őszén több más tervvel együtt ezt is lesöpörte az asztaláról” – emlékeztetett Bartha, aki az ELI-vel kapcsolatban is kifejtette véleményét. Szerinte Szeged addig járt helyben a lézerközpont ügyében, míg a kormányzat a kezébe nem vette az ügyet, ma már tisztán kormányberuházásról beszélhetünk, ami nem Botka Lászlóhoz, hanem Orbán Viktor kormányához kötődik. „A Biopolisz park további építése is szerepel a nagyprojektek között, ami az eddigi tapasztalatok alapján nem más, mint díszkövezés. Szép lesz, mint a Dugonics tér, de Szeged stratégiai előrelépéshez semmi köze sem lehet. Egy szépítészeti beavatkozásról van szó tulajdonképpen. Ezt én nem sorolnám a nagyprojektekhez. A dorozsmai vasúti felüljáró megépítése kapcsán pedig én néhány éve több fórumon – ahogy a Széchenyi tér rekonstrukcióját is – kezdeményeztem a beruházást. A felüljárók esetén KÖZOP-os forrásokat lehetett volna szerezni, a Széchenyi tér ügyében pedig a kiemelt turisztikai attrakciók programon belül lehetett volna már pályázati pénzt szerezni. Így a kecskési, a klebelsbergtelepi vasútátjárókkal együtt újulhatott volna meg a dorozsmai is” – emelte ki. Megtudtuk, hogy elvileg már 10 éve lehetne kereskedelmi jellegű repterünk is. „2002-ben egyhangú döntéssel egy komplett tervet tettünk le az asztalra, 12 milliárdból megvalósítható lett volna a projekt. Mellette fut a nyugati feltáró út, mely akkor Géczi József MSZP-s képviselő ötlete volt, de teljes mellszélességgel támogattam, mert nagy lépésnek tartottam Szeged gazdasági fejlődésének tekintetében. Azért épült az út, hogy a mellette lévő több száz hektárnyi földön lehessen ipari fejlesztéseket végrehajtani. A repülőtér mellett fut, lemehet egészen a kikötőig, ahol már csak 3 kilométeres szakasz hiányzik. De ezt a fejlesztési vonalat sem vette át a Botka László vezette új közgyűlés, pedig, ha az akkor meghatározott irányokat folytatták volna, akkor már lenne híd, vasúti összeköttetés a Balkánnal és kereskedelmi, nemzetközi közlekedésre is alkalmas repülőtér”- szögezte le Bartha.

Szolnokon uszodát húznak fel, Szegeden ötlet sincs

„A következő fejlesztési ciklusra a megyébe hozzávetőlegesen 300 milliárdos fejlesztési forrás jut, ebből Szeged esélyes 100 milliárdra. Ha ezt a város nem a munkahelyteremtés megalapozására, az ahhoz szükséges feltételek megteremtésére költi, akkor történelmi bűnt követ el, márpedig egyelőre ebbe az irányba haladunk. Ha Széchenyi, Klebelsberg vagy Tisza Lajos látja ezt a 15 egymás mellé rakott, tervnek nevezett ötletet, biztos, hogy forognak a sírjukban. Ezt a koncepciótlan, összehajigált projekthalmazt nem nevezné egyik sem átgondolt városfejlesztésnek, hosszú távú jövőképnek. Hol van például belőle egy átfogó sportkoncepció, sportlétesítmény-beruházási terv, amely garantálja a gyerekek egészségi fejlődését, javulását? A sportintézmények beruházása is ad hoc-jellegű. Szolnokon felépítenek egy fedett uszodát, Szegeden meg azt sem tudják, hol kezdjék el, miközben az állam stadion- és uszodaépítési programja javában tart már. Szombathely is épp most kapott 10 milliárdos forrást sportinfrastruktúrára. A szegedi városházán el kellene kezdeni dolgozni. Ha van terv, koncepció, akkor lehet mire kérni, egy hatékonyabb közgyűlési munkával beállni a sorba” – fogalmazta meg véleményét az egykori városvezető.

Az egészség és mezőgazdasági feldolgozó-ipar lehetne Szeged jövője?

A Tisza Lajos Közéleti Egyesület alapítójaként arról beszélt Bartha László, hogy ezt a szervezetet épp azért hozták létre, hogy a szegedi közéletben meg tudják fogalmazni elképzeléseiket. Konkrét irányokat, fejlesztési utakat kívánnak felvázolni. „A fentiekkel kapcsolatban az egyesületünk első lépésként a Botka László által hangoztatott szolgáltató város szlogenjét a vicc kategóriába sorolná. Erre nem lehet felépíteni egy város jövőjét, annál könnyebb viszont mögé bújni. Komoly polgármester ezt nem ejtheti ki a száján. Szolgáltatni egyrészről valakiknek kell; ha egy idő után a kereseti lehetőség nem lesz kielégítő, nem lesz kiknek szolgáltatni. Azzal nem lehet érvelni, hogy Szeged a topon van az országban idegenforgalmi adó bevétel tekintetében, ami 100 milliós nagyságrend. És? A városnak 10 milliárdos bevételeket kellene produkálnia, nem 100 millióval kérkednie. Az idegenforgalomra nem lehet építeni, soha nem fogja Szegedet a turizmusa eltartani. Szép a városunk, de nem ez Szeged hivatása. Egy polgármesternek alapvető feladata, hogy maga mögé állítva a közgyűlést olyan feltételeket teremtsen, melyek több év alatt helyi adókedvezményekkel, földterületek kisajátításával, logisztikai lehetőségekkel, az egyetemi tudásbázissal együttműködve idecsalják a befektetőket. Meggyőződésem, hogy az egyetemmel egy hatékony közös munka, terv és megvalósítás ide tudja hozni az egészségipar több szereplőjét is (ez egyébként a világ egyik legfejlettebb iparágának számít). El tudnám képzelni például, hogy egy külsős alpolgármestert adhatna a közgyűlésnek az egyetem. Szegeden nem azon kell vitatkozni a Pick-vezérkarral, hogy van-e földterület az új vágóhíd, feldolgozóüzem felépítéséhez vagy nincs, hanem ki kellene sajátítani hozzá a környező területekből” – sorolta a tennivalókat Bartha. „El kell dönteniük a szegedieknek, hogy milyen típusú polgármestert akarnak Szeged élére” – folytatta. „Szalay István egyfajta katedra-polgármester volt, fel tudott állni a katedrára, és nagyon jól beszélt, egy rendes ember. Botka László a szájkaratés típus, aki hihetetlen jó szaksablonok után tud kommunikálni, a kérdésekben felkészült, panelek rengetegje áll szofisztikájának szolgálatában, de egyébként semmi víziója, jövőképe nincsen. A harmadik lehetne a megoldás, a menedzser típusú polgármester, aki előtt van egy kép városáról, és felismeri, kitapossa ahhoz az utat, hogy a valóságban is megvalósítsa azt” - jelentette ki.