Szerdai programajánló: Jazz az IH-ban, hip-hop a JATE-ban + VIDEÓK

Az eddig három lemezt megjelentető Punnany Massif este kilenckor lép fel a JATE Klubban, de jazzkedvelőknek is van szerdára koncertajánlatunk, az IH Caféban a Harcsa Veronika Quartet koncertezik. Azoknak, akik pedig bolgár táncokat tanulnának, a Nemzetiségek Házát ajánljuk.

A Vántus István Kortárszenei Napok keretében 12 órától „Hangcsoportok” az

SZTE Zeneművészeti Kar

, Fricsay-termében, ahol az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolája hangversenyére invitálják az érdeklődőket. A rendezvénysorozat keretében 17 órakor a

Somogyi-könyvtárban

Zenei album – Veress Sándor Emlékhangverseny a szerző halála 20. évfordulója tiszteletére, este 19.30-kor pedig az

SZTE Zeneművészeti Kar

, Fricsay-termében Kórus- és kamarahangversenyre invitálják az érdeklődőket. Legenda és Valóság – Horthy István repülő főhadnagy repülőbalesetének újabb vizsgálata címmel tart előadást 18 órától Magó Károly a

Millenniumi Kávéházban

. 1942. augusztus 20-án 5 órakor Horthy István repülő főhadnagy élete utolsó bevetésére szállt fel, melynek során egy magyar felderítőgépet kellett volna oltalmaznia a kísérőjével, Nemeslaki Zoltán őrmesterrel. Amikor megközelítették a felderítő gépet, Horthy repülőgépe erősen szűkített fordulóval próbált besorolni, azonban a gépe kipördült és dugóhúzóba esett. A pilótának sikerült ugyan kivennie a gépet a dugóhúzóból, az alacsony magasság miatt mégis a földbe csapódott. Horthy István, Magyarország kormányzóhelyettese a balesetben elhunyt. Ez baleset – messze túlmutatva a balesetben meghalt pilóta személyén – rejtélyes történetek, összeesküvés-elméletek, mendemondák egész sorát élesztette fel és táplálta évtizedeken keresztül. Magó Károly az eseményeket követő hét évtized múltával újból megvizsgálta a baleset körülményeit a modern baleset kivizsgálási módszerek bevetésével, törekedve arra, hogy minden vitatott kérdés kapcsán, tudományos magyarázattal tudjon szolgálni. Ennek a munkának a körülményeit és eredményeit tárja előadásában a közönsége elé Magó Károly zászlós, a Szolnoki Repülőmúzeum munkatársa. Bolgár tánciskola lesz 18 órától a

Nemzetiségek Házában

. Az Osztrovszky utca 6. szám alatti épületben Parázsó Viktória tanít táncokat. Szervező: Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat.

19 órától a

Grand Caféban

folytatódik a Filmszem – Filmkritikai beszélgetéssorozat. Terítéken a Bikanyak. Beszélgetnek: Erdélyi Eszter, Kőváry Zoltán, Lengyel Zoltán, Tóth Zoltán János. Michael R. Roskam belga filmrendező forgatókönyvíró tanulmányait Brüsszelben és Amszterdamban végzi, 2005-ben forgatókönyvíróként diplomázik. Első egész estét filmje a Bikanyak, melyet 2012-ben a legjobb idegennyelvű filmért járó Oscarra jelöltek. A vallon-flamand nyelvi határ közelében lévő gazdaságban él a bivalyerős izomkolosszus marhatenyésztő, Jack Vanmarsenille (Matthias Schoenaerts). Társa, az állatorvos Sam Raymond (Frank Lammers) egy kétes ügyletbe keveri a hírhedt hormonmaffia fejével, akit egy utánuk nyomozó zsaru meggyilkolásával vádolnak. Jack marháit szteroidokkal és egyéb doppingszerekkel tömi, hogy gyorsabban és eredményesebben hízzanak, ezért sok vesztenivalója van, ha lelepleződne kapcsolata a szervezettel. Ráadásul titokzatos múltjából felbukkan egy nő, a parfümőr Lucia (Jeanne Dandoy), és gyermekkori barátja, Diederik (Jeroen Perceval), ami tragikus események láncreakcióját indítják el. A Bikanyak megrendítő történet a végzetről és az ártatlanságról. A Harcsa Veronika Quartet koncertje 19.30-kor kezdődik az IH Caféban. Harcsa Veronika 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén. 2005-ben alapította saját jazz zenekarát, mellyel még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című, jazz standardeket feldolgozó lemezüket. A Speak Low 2007. júliusában jelent meg Japánban a Nature Bliss kiadónál, és megjelenésekor rögtön a legnagyobb japán lemezbolthálózat, a Tower Records vokális jazz eladási listájának élére ugrott. Az énekesnő 2008-ban megjelent, You Don’t Know It’s You című albumán már saját szerzeményei szerepeltek. Az album szintén listavezető lett Japánban, Magyarországon pedig jazz-platinalemez. Legismertebb dala, a Too Early 2008. februárjában vezette az MR2 Petőfi Rádió játszási listáját. A 2009-es Fonogram díjátadón az év hazai jazz albumának választották. Harmadik, Red Baggage című lemeze hasonló sikereket ért el mind itthon, mind Japánban, ahol a lemezmegjelenéseket két bemutató turné is követte. A Harcsa Veronika Quartet zenészei: Blaho Attila (zongora), Oláh Zoltán (nagybőgő) és Majtényi Bálint (dob). Rendszeres vendégük Gyémánt Bálint, gitáros. http://www.youtube.com/watch?v=ZiWa_b7puIk A Punnany Massif 21 órától koncertezik a

JATE Klubban

. A pécsi Punnany Massif 2003 óta van jelen a hazai hip-hop életben. Három lemezük jelent meg: 2006-ban a Körkorkép, 2010-ben a ShenKick, 2011-ben pedig a SunKick. „Sokan kíváncsiak mind a mai napig, hogy mi lehet az oka a rendhagyó névválasztásnak... Először magyar elnevezést szerettünk volna, de mindenféle hiphop asszociáció-barát verziót kizártunk, totál más vonalra járattuk az agytekervényeket. Tudni kell, hogy nálunk már az elejétől kezdve alap volt, hogy nem (’csak’) a rap a központi tényező. Próbáltunk távol maradni az önavanzsált fényezéstől is, valami teljesen ránk jellemző szóösszetételre vártunk, hátha kipattan egyszer… szóval ment az agyalás nagyerőkkel. Rájöttünk, hogy egyben mindketten igencsak hasonlítunk: masszívan preferáljuk a női gyümölcskelyhet! Miután ezt átgondoltuk, már meg is volt a tökéletes megoldás – legyen Punnany Massif, szabad fordításunkban nőket kedvelő csoportosulás: perfekt!” – írják le névválasztásuk történetét. http://www.youtube.com/watch?v=UrGS9EARHRc

Folyamatos kiállítások, programok

Kontrasztok vonzásában címmel a fővárosi

Várfok Galéria

huszonöt művészének alkotásaiból nyíl kiállítás a Reök-palotában. A százharminc alkotást festményeket, grafikákat, szobrokat, installációkat összekötő közös pont, hogy készítőjük az 1990-ben létrejött egyik első magánalapítású, tisztán kortárs profilú galéria művészköréhez kapcsolódik. A kiállítás anyagának gerince a Várfok Galéria alapító tulajdonosa, Szalóky Károly magángyűjteményéből származik. A bemutatkozó alkotók között épp úgy vannak befutott és híres művészek – Nádler István, feLugossy László, Mulasics László vagy éppen El Kazovszkij -, mint fiatal, feltörekvő tehetségek, akiket a galéria Spiritusz szekció fog össze. Kovács Krisztina művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, hogy a műveket a stiláris sokszínűség jellemzi, nonfiguratív, szürreális alkotások éppúgy szerepelnek a kiállításon, mint geometrikus művek vagy hiperrealista festmények. Ötven éve érkezett az első Bengáli villamos Szegedre, ebből az alkalomból emlékkiállítás nyílt a Közlekedési Emléktár Alapítvány, a Szegedi Közlekedési Kft. és az EDF DÉMÁSZ szervezésében az

EDF Galériában

, a Klauzál téren. A szervezők nemcsak a járművet, de a város elmúlt ötven évét is szerették volna bemutatni. A kiállításon különleges tárgyi emlékek, köztük a járműveken található feliratos táblácskák, jegyérvényesítő készülék, néhány, a villamosok irányításához szükséges menetkapcsoló vagy éppen a vezetők által utastájékoztatásra használt mikrofon is látható. A tárlaton csaknem negyven tabló segít felidézni a jellegzetes szegedi járművek pályafutásának egyes korszakait, de a látogatók tervrajzokon is tanulmányozhatják a villamosokat. Emellett a kiállított Bengáli emlékmodellbe be is ülhetnek a nézelődők, ahol kisfilmek idézik fel a múltat. Az első Bengáli ötven éve érkezett Szegedre. Az 1960-as években a fővárosban az igencsak megnövekedett utasszám miatt fejlesztették ki a négytengelyes csuklós járművet, ami bár ott nem aratott nagy sikert, a vidéki városokban évtizedekig szállította az utasokat. Szegedre 1962 novemberében érkezett az első Bengáli, majd évtizedek alatt 46 darabosra bővült a flotta. Ezek a járművek fél évszázadon át meghatározták a szegedi városképet és a villamosközlekedést. A Bengáli’50 kiállítás az EDF Galériában december második hetéig várja a látogatókat.

A képregény és a társművészetek kapcsolatát példázza Miklosovits László grafikusművész Röhög az osztály című kiállítása, amit a

Somogyi-könyvtárban

láthatnak az érdeklődők. A cím árulkodó: Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének egyik írása, a Röhög az egész osztály képregény-változatát készítette el az alkotó. „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz” – foglalata össze irodalmi mű és képregény viszonyát a művész. A grafikusművész nevéhez irodalmi művek köteteinek tervezése, illusztrálása is fűződik. Az Arany János születésének 180. évfordulójára megjelent verseskötet rajzairól Keresztury Dezső írt elismerő sorokat. Miklosovits László Röhög az osztály című kiállítása november 15-től december 12-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár földszintjéről nyíló Internet-Térben.

És a HaJó jön... – Haui József rajzfilmtervező kiállítása december 5-ig látható a

Somogyi-könyvtár

aulájában. A Vizipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék és a Kérem a következőt! figuráinak rajzolója tervezett többek között plakátokat, puzzle-t, gyereknyomdát, kifestőkönyvet, diafilmet, ABC-mesekönyvsorozatot a Vízipók figuráival, logopédiai kártyasorozatot, tervezett müzlisdobozt, matricát, rendőrségi logót, közlekedési sorozatfüzeteket, gyerekpezsgőre címkét, dobozos üdítőkre figurákat, plüssjátékhoz figuraterveket, rajzfilmekhez DVD-borítókat is. Rajzol és ír a Dörmögő Dömötör magazinban, készített képregényeket, több mint száz mesekönyvet és két tucat tankönyvet illusztrált. Életművét gazdagítja két egész estés arab rajzfilm képes forgatókönyve is, Munkásságáról így fogalmazott: „Én csak rajzolni akarok, hatvanévesen is. A rajzolás a kenyérkereső munkám, én nem művészkedek, önkifejezek vele… mindig annak örültem a legjobban, ha tetszett, szórakoztatott, örömet okozott a munkám másoknak (is).” A tárlaton eredeti rajzok (képregények, könyvillusztrációk) tekinthetők meg a művész magángyűjteményéből, amelyeket kiegészítenek a Somogyi-könyvtárban őrzött, illusztrált kötetek és folyóiratok. Haui József kiállítása december 5-ig látható a Somogyi-könyvtár aulájában.

Eudochia Zavtur moldovai festőművész alkotásai tekinthetőek meg a

Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében.

A művész Eudochia Zavtur, a Moldovai Képzőművészek Egyesületének tagja, 1953-ban született a moldovai Corjevoban. A nemzetközileg elismert, a moldovai kortárs román képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője a grafik, a könyvillusztráció és a festészet műfajában alkot. A Kijevi Művészeti Akadémián végzett művésznő ihletének egyedi rendszerbe foglalt munkasorozatok általi megjelenítését részesíti előnyben, mind a megragadott témák kohéziója, mind a stilisztikai elrendezés révén. Eudochia Zavtur olajfestményeinek világa harmóniát és fényt fejez ki, a színárnyalatok rezgéseinek csodáját. Művei megtalálhatók Moldova, Oroszország, Ukrajna, Románia, Olaszország, Finnország, Németország, Izrael, Franciország, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália számos állami és magángyűjteményében. A kiállítás 2012. december 7-éig látogatható. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

A Móra Ferenc Múzeum jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton több mint 40 Munkácsy-festményt mutatnak be, köztük több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. Új alkotással is

gyarapodott a gyűjtemény,

Munkácsy Mihály ujjlenyomata is rajta van azon a miniatűr tájképen, amit október 26-án mutatott be a kultúrpalotában Pákh Imre műgyűjtő. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című alkotás redukciója is látható a december 16-áig látogatható tárlaton. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.