/

Az APEH-osztályvezetőből ügyvéd-adótanácsadó

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Jó tudni: vannak kiskapuk, de ezeket is be lehet zárni a vállalkozók előtt

Cseri András 2005-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, majd pályakezdőként az adóhivatalban helyezkedett el, az áfa-osztályon kezdte munkáját jogászként. Ezután a másodfokon dolgozott, ahol az APEH-et képviselte a peres ügyekben. 2008-ban a Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztályának a vezetője lett. Időközben elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd 2009-ben adótanácsadói képesítést szerzett. Diplomamunkáját „A nem hiteles bizonylatok (fiktív számlák) adójogi megítélése és a kellő körültekintés” címmel írta. Konzulense Papp István, az APEH regionális főigazgatója volt. 2010-től a közigazgatást magánpraxisra cserélte, jelenleg ügyvédként és adótanácsadóként dolgozik.

Ügyvéd, közgazdász, adótanácsadó

– A Cseri név jól cseng a pénzügyi, banki szektorban és a sportban is, hiszen édesapja ismert, ob I-es vízilabdás volt, és több helyen vezető pozíciót töltött be. Ifjabb Cseri András nevével viszont nem találkoztam pólómeccseken.

– Még a szegedi utánpótláscsapat összeállításában feltűnt a nevem, de egy idő után úgy döntöttem, hogy inkább a tanulásra adom a fejem. A pólót jelenleg hobbi szinten űzöm, édesapámmal együtt, illetve leginkább egymás ellen szoktunk pólózni. A civil életben viszont édesapám nyomdokain haladok, de azt nem mondanám, hogy teljesen az általa kitaposott úton, mert én egy más területet választottam.

– Ön három olyan területet fűzött össze, ami ha nem is áll távol, de nem surlódásmentesen illeszkedik egymáshoz. A legtöbb ügyvéd, amikor adóügyekről érdeklődik az ember, adószakértőhöz, vagy könyvelőhöz irányítja a kérdezőt, és akkor még nem beszéltünk a számvitelről. Nem lett volna egyszerűbb egy síkon haladni tovább az adóhivatlaban?

– Jól éreztem magam az adóhivatalban, nagy kapcsolatrendszert alakítottam ki a kollégákkal, vezetőkkel, viszont a bürokratikus rendszer sok olyan problémát vetett fel, amit máshogy kezeltem volna. Nekem gyakorlatilag gyerekkori álmom valósult meg, amikor az idén kialakítottam az ügyvédi irodát és ügyvéd-adótanácsadóként dolgozhatok. Tény, a jogi ügyekhez inkább humán beállítottság szükséges, és már a közgazdaságtan is távol áll ettől a pályától. És akkor még nem beszéltem arról a speciális területről, amely az adóval, az adózók problémáival, az adózás útvesztőivel foglalkozik. Úgy gondoltam, az adóhivatalban elsajátítottakat a másik oldalon, könnyebben és esetleg jobb feltételek mellett tudom érvényesíteni.

Bármely vállalkozást meg lehet fogni

– Az adóhivatalban igen gyorsan felfelé ívelő pályát futott be, elismerték a tudását. Nem érzi úgy, hogy egy bizonytalanabb pozícióra cserélte a biztosat?

– Azt könnyű belátni, hogy adóhivatal valamilyen formában mindig működni fog. És sokkal nehezebb a másik oldalon a mindennapi betevőre megkeresni a szükséges anyagiakat. De a másik oldalról láttam, hogy adózókat azért éri hátrány, mert az adójogszabályokban kevésbé jártas szakembereket bíznak meg a képviseletükre. Olyan speciális területre léptem, amihez szükséges jogi- és számviteli véna, valamint az adójogszabályok mély ismerete ahhoz, hogy érdemben az adóhivatallal szemben tudjam az adózó jogait érvényesíteni. A törvényben biztosított lehetőségekkel mindenki élhet, ezeknek a jogoknak az ismerete – véleményem szerint – Magyarországon elég gyerekcipőben jár. Országos szinten is elég kevés olyan ügyvéd van, aki klasszikusan az adójogra specializálódott. Pontosan azért, mert nemcsak jogi megközelítésből kell ezt a területet kezelni, hanem az ügyvédnek matekos aggyal kell közelíteni és számviteli tudás is kell ahhoz, hogy érdemben hozzá tudjon szólni ügyekhez.

– Önnek az APEH-hel szemben nagy előnyt jelent, hogy ismeri a mechanizmust. Etikailag ez mennyire összeférhető? Nem kell ilyenkor parkolópályára lépni, mert ismeri a belső dolgokat?

– Nincs ilyen, nem tiltja semmi, hogy egy volt alkalmazott képviselje az adóhivatallal szemben az embereket. Illetve nem is az APEH-hel szemben kell itt képviseletet ellátni – ez lehet, hogy rossz kifejezés, mert gyakorlatilag APEH és adózó szerintem szimbiózisban élő két fél. Nem riválisok, nem ellenfelek vagyunk, csak az asztal két oldalán ülünk. Próbálok mindig az APEH-hel szemben korrektül és az ő általuk is elmondottakat megértve képviselni az adózókat, viszont tudni kell, hogy az APEH mögött az állam áll, míg az adózó mögött jó esetben egy képviselő. Gyakorlatilag a fegyveregyenlőség, mint alkotmányos alapelv, elég rendesen felborul és nem az adózó javára. Ezért kénytelen vagyok néha kicsit keményebben fellépni, erre akár egy revíziós eljárás során is sor kerülhet, megfelelő beadványokkal és kommunikációval. Azt azért tudni kell, hogy bármely vállalkozásnál hibát lehet találni. Bármilyen mélységig el lehet menni, ezt mindenki vegye figyelemebe.
A Dél-Alföldön jelenleg úgy áll a helyzet, hogy akinek van adótanácsadói képesítése, annak nincs ügyvédi képesítése. Azért jó, ha a kettő párosul, mert ha valaki egy ellenőrzésben részt vesz, akkor – ha sor kerül rá – jó, ha a bíróságon is képviselni tudja az ügyfelét. Általában az ügyvédek az ellenőrzésben nem vesznek részt, mert ahhoz nem értenek. Ez nem is várható el, mert a jogászképzésben nincs adójogi gyakorlati oktatás, hiányzik a gyakorlati munka, például hogy zajlik egy ellenőrzés. Az ügyvédektől nem elvárható el, hogy a folyamatosan kövessék a változó adójogszabályokat.

– Akkor nem volt olyan nagy a rizikó, hogy a biztos közigazgatási fizetést, egy induló, talán mondhatni, bizonytalanra váltja fel.

– Sokan merésznek is tartottak emiatt. Átgondoltam a lépésem, és tudtam, hogy egy-két sikeres ügy után egyre többen kereshetnek meg. Ez így is történt, gyorsan elterjed ezen a területen, ha valakinek hoz az ember a konyhájára. Legutóbbi nagy jelentőségű, nagy értékű ügyem például jelentős összegű, 50 millió forint feletti áfa-kiutalás előtti ellenőrzés volt. Az első fokon az APEH azt mondta, nem jár ez az összeg, de a másodfokú adóhatóság megállapította, hogy elsőfokon újra meg kell vizsgálni az ügyet, mert nem megfelelően járt el az adóhivatal. Nemcsak délen keresnek, hiszen nemrégiben Észak-Magyarországon képviseltem egy adózót, ott 20 millió forintos megállapítást kellett „kilőnöm”, ami sikerült is. A hivatal tízmilliós adóhiányt állapított meg 2007. évre, ami után 50 százalékos adóbírságot szabott ki. És erre még jött rá a késedelmi pótlék.

A minibálbéres, de nagylábon élő vállalkozó könnyen lebukhat

– Mi a legnagyobb probléma az adózókkal. Hol buknak meg?

– Az elmúlt évtizedben a legnagyobb probléma a fiktív számla kiadása és befogadása volt, és arra való adólevonási jog érvényesítése. Tapasztalatom szerint szinte nincs olyan kis- és középvállalkozás, ahol elvétve nem csúszik be egy-egy ilyen számla, azért, hogy az adózók csökkentsék a fizetési kötelezettségüket. Az adózok ma nagyon sok fiktív számlát fogadnak be. Az APEH ezeket könnyen megtalálja. Aki ilyen játékba belemegy, soha nem aludhat nyugodtan, bármikor utolérhetik, ráadásul, ha az APEH egyszer elkezd vizsgálódni, akkor nagyon sok minden felgöngyölíthető. Vannak kiskapuk, de ezeket is be lehet zárni a vállalkozók előtt. Kérdés, milyen részletesen vizsgálódik a hivatal. Ugyanakkor azt mindenképpen megjegyezném, hogy a jogosan érvényesített adólevonási jogot az adóhatóságnak is nagyobb tiszteletben kell tartania.

– Mi a helyzet a vagyonosodási vizsgálatokkal? Nagyon sok kis és középvállalkozó minimálbérre van bejelentve közben luxus közeli házban, lakásban él.

– A kormány azon döntésével teljes mértékben egyetértek, hogy nem a kis embereket kell zargatni a vagyonosodási vizsgálatokkal és hogy gazdaságilag sem volt kifizetődő a tömeges számú vagyonosodási vizsgálat. Nem hozott annyi bevételt, mint amennyi kiadás volt vele. Egyébként az előző felvetésre reagálva, amennyiben az adóhivatal azt tárja fel, hogy az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nem volt arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, úgy a vagyonosodási vizsgálat indokolt lehet. Ebben az esetben bizony nagyon gyorsan meg lehet fogni a vállalkozót. Onnantól kezdve bedőlhet a vállalkozása, elvesztheti hitelét, egzisztenciáját, még családját is, hiszen, ha az APEH elkezd vizsgálódni, egy ilyen esetben súlyos problémákat fog feltárni. Az ugyanis könnyen megállapítható, hogy a vállalkozó eltitkolta az APEH előtt a tényleges jövedelmét.

Default thumbnail
Előző sztori

Tájékozódási futás: két SZVSE-arany Bánkútról

Default thumbnail
Következő sztori

Rendőrkézen egy top 10-es körözött

Legutóbbi hasonló cikkek