Ismét kérdés: kié a kőbárány?

Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Augusztus 20-án a szegedi városi ünnepség központi eseménye a kiskundorozsmai Kőbárány Kút felavatása és megszentelése lesz. Úgy tűnik, az ötletadó és a kivitelezésben is sokat segítő civilek ismét háttérbe szorultak, a rendezvényt ugyanis valamiért a városvezetés sikereként tüntette fel a Szegedi Tükör legutóbbi száma.

Amint ifj. Szilágyi Árpádtól megtudtuk, a most felavatandó dorozsmai kőbárány története évekkel ezelőtt kezdődött. 2004 novemberében a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület kezdeményezésére avatták fel Dorozsma történetírójának, Sztriha Kálmán esperes-plébánosnak a plébánia falán elhelyezett emléktábláját. Az ünnepséget követő Közéleti Kávéház beszélgetésén v. Szilágyi Árpád vetette fel, hogy a régi idők vitáját – kié is a város legrégibb építészeti emléke: Szegedé vagy Dorozsmáé – elsimítandó, készítsenek ebbe a városrészbe is egy másolatot a Kőtárban található eredetiről, ahogyan a Dömötör-toronyba is készült egy.

Az ötletet nyilvánosan bejelentették, majd a Móra Ferenc Múzeum igazgatójától megkapott engedély alapján a másolatot 2005 áprilisára el is készítette Barta András szobrászművész.

Akad-e méltó helye?

Az elkészült kőbárányt ünnepélyes keretek között átadták a dorozsmai részönkormányzat ülésén – azzal a feltétellel, hogy csak akkor adják véglegesen Dorozsmának a művet, ha a városrészben méltó helyet biztosítanak számára. Még az év húsvétján a templomban is bemutatták, majd a városvédők kezdeményezésére lakossági fórumot is tartottak a kérdésről, de úgy tűnt, nem volt valódi érdeklődés és igény a dorozsmaiak részéről a kőbárány ügye iránt.

A város is felkarolta…

A másolat így azóta a művész műtermében feküdt körülbelül egy évvel ezelőttig, míg ismét előtérbe került a kőbárány elhelyezésének kérdése Hajdú Géza, a helyi művelődési ház igazgatójának szorgalmazására. „Hirtelen mindenkinek fontos lett, de ez most a javára vált az ügynek. A város kitett magáért, azt hiszem, így kellene, hogy menjenek a dolgok minden téren” – fogalmazott ifj. Szilágyi Árpád.

Az önkormányzat eredeti elképzelése szerint a dorozsmai  községháza elé akartak egy díszkutat készíttetni, de Szilágyiék javaslatát elfogadva inkább mégis a templom mellvédjébe kerül a faragvány.

A Kőbárány Kút tervezésének és kialakításának számos területén segítette a munkát a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület, a városháza hivatalos (PR-) lapjában a témával foglalkozó cikkből valamiért mégis kifelejtették őket. Remélhetőleg az ünnepi beszédben legalább megérdemelnek néhány méltató szót…

Ünnepi rendezvények Dorozsmán

Augusztus 19-én este fél 8-tól a kecskeméti színház művészei az István, a király című rockoperából adnak elő részleteket, majd tűzvarázs show és utcabál várja a vendégeket.

Augusztus 20-án délelőtt 9-től ünnepi szentmise és az új kenyér megáldása lesz a római katolikus templomban, majd 10-től a templom melletti Szent János téren díszünnepség kezdődik.

A Dísz téren Barta András szobrászművész alkotását, a Kőbárány Kutat Botka László polgármester avatja fel és Kiss Imre általános püspöki helynök szenteli fel.

Közreműködnek: az Egyesített Egyházi Kórus, a Kiskundorozsmai Székivirág Népdalkör, a Pavane Táncegyüttes és a Fricsay Ferenc Városi Koncert-fúvószenekar.

A dorozsmai programok 11 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Ház udvarában folytatódnak, ahol közreműködnek: Vajda Júlia, Andrejcsik István operaénekesek, Nagy Imre Erik karnagy, Akropolis Táncszínház, Kurina Irén, Lévay László, Gyuris Imre nótaénekesek, Báder Béla és zenekara.

Előző sztori

A tolerancia művészete

Következő sztori

Toborzót hirdet az FK 1899 Szeged SE