A CVU a szegedi tömegközlekedésről: A vadászat tart, de ki a vad?


Tóth István Tibor igazgató Közéleti Kávéház-előadása a Civil Városi Uniót is számvetésre késztette. A civil szervezet figyelmeztet: a megalomán, a későbbi fenntarthatósággal egyáltalán nem számoló beruházások következményei megjelennek a város gazdálkodásában.
A Szegedi Közlekedési Társaság és a helyi tömegközlekedés jelenlegi helyzetét boncolgatja alábbi közleményében a Civil Városi Unió.
A vadászat tart, de ki a vad?
Három éve folytat hajtóvadászatot a
Botka, Solymos, Nagy, Szentgyörgyi
(tartalék:
Ménesi
) „vadásztársaság” az SZKT igazgatója ellen. Az üldözött most a hajtók ellen fordult, még ha nem is állt szándékában.
Tóth István Tibor
a Közéleti Kávéház (hazainak éppen nem mondható) közönsége előtt adott tájékoztatást az SZKT helyzetéről. A beszámoló szigorúan számadatokra, makacs tényekre szorítkozott, mégis csattanós választ adott azokra a vádakra, amelyekkel az SZKT vezetőt illetik a városháza részéről. Az igazgató előadásából – anélkül, hogy erre kifejezett utalást tett volna – minden józanul gondolkodó számára kirajzolódott mindaz, ami miatt Szegedet a csőd szélére kergette a fent említett társaság. A koncepció, az előrelátó tervezés teljes hiánya, a politikai rövidlátás, a rövid távú politikai haszonszerzés, a megalomán, a későbbi fenntarthatósággal egyáltalán nem számoló beruházások következményei igazából csak ezután fognak megjelenni a város gazdálkodásában, de hatásait már érezhetjük az elmúlt három év költségvetéseiben. Igencsak érdekes és jelzésértékű, hogy most, amikor puszta számadatokkal kellett volna vitába szállni, és így nem lettek volna hatásosak a politikai lózungok, akkor a fenti társaság egyetlen tagja sem tisztelte meg megjelenésével a jobbára sajátjaiból álló közönséget. Persze valahol érthető is távolmaradásuk: Botka László mindent és mindenkit lehengerlő stílusa csak a polgármesteri pulpitusról érvényesül igazán, amikor az SZMSZ-t rendszeresen megsértve válaszlehetőség nélkül szórhatja kinyilatkoztatásait, Solymos „Mondjon le” László alpolgármestertől mint Botka gyenge imitációjától több nem várható, mint egy-egy csúsztatás szajkózása. Meglepő azonban a közlekedési guru, Nagy Sándor és az előző vezető,
Dózsa Gábor
távolmaradása. Valamit érezhettek… Nem vált dicsőségére a másik oldalnak sem, hogy részükről egyedül
Kalmár Ferenc
tette tiszteletét egy olyan közéleti eseményen, amelyen azért mégis csak Szeged egyik legfontosabb közszolgáltatása volt a téma. Rendkívül tanulságos, hogy a SZEGEDma.hu
beszámolójáhozírt kommentek milyen képet mutatnak. A beírók egy-két kivételtől (például Jozkó) eltekintve szemlátomást pusztán pártszimpátiájuk alapján nyilvánulnak meg, a minimális ismeretek nélkül. Ez egyébként nem teljesen az ő hibájuk. Gondoljunk csak arra, hogy a legolvasottabb szegedi (közszolgálati?) napilap be sem számolt az eseményről. (Azon keveseknek, akiket még érdekelnek a tények, segítségül honlapunkon közzétesszük a
anyagát. Visszatérve a Közéleti Kávéházra: érdekes volt a közönség részéről hallgatni azt a felsorolást, amelyek az elmúlt évek olyan beruházásait (sic), fejlesztéseit sorjázták, amelyek ugyan látványosak lehetnek, de semmiféle megtérüléssel nem járnak, ellenben puszta működtetésük óriási terheket ró a következő években a szegedi büdzsére. A probléma azonban az, hogy termelő beruházások, munkahelyek nélkül egyre csökkenő bevételek mellett kell ezeket fizetni. Fizetni pedig mindig a sor végén álló lakosság fog. Mint a vadászatnál a vad… Lehet, hogy a regnáló politikai elitnek – oldalaktól függetlenül – megfelel ez az állapot, ami városunkban kialakult, hiszen a közgyűlés közvetítésein látványosan lehet egymásnak feszülni, a háttérben pedig kellemes alkukat kötögetni. Ám a szegedi lakosságnak végre rá kellene ébrednie, hogy a vadászat az ő bőrére megy.
Civil Városi Unió