Botka: Szeged szerencséje, hogy nincsenek gyárai (FRISSÍTVE) + FOTÓK

Szegednek szerencséje, hogy nincsenek komoly gyárai, a Fideszé minden felelősség. Szeged még mindig vezet Hódmezővásárhely és Debrecen előtt, az oktatásból való elvonást pedig meg sem érzik majd a pedagógusok – mindezt a legnagyobb adózóknak tartott polgármesteri fórumon tudtuk meg Botka Lászlótól.

Botka László, Szeged polgármestere minden év elején a város 100 legnagyobb adózója előtt ismerteti a költségvetés főbb számait, s beszél a közelmúltról éppúgy, ahogy a közeljövő beruházási terveiről. Hétfő este a 2012-es év legfontosabb kihívásait ismertette a város első embere a közel félszáz vállalkozó, a sajtó és más érdeklődők előtt. Szinte minden jelentősebb érv visszaköszönt a január 19-i közéleti kávéházas szerepléséről.

A Fidesz a hibás!

A tavalyi ankéton az időközi választásokkal riogatta Botka a nagyérdeműt, idén a „Fidesz a hibás” volt a kritika fő irányvonala, mikor a költségvetési számok erdejébe vezette hallgatóságát.

Elmondta, hogy az elkészült tervezet szerint a megyeszékhely költségvetésének bevételi oldala idén 50,5 milliárd forint, a kiadási oldal ugyanennyi, ebből működési kiadásokra 1,2 milliárdot, fejlesztési kiadásokra 19,24 milliárdot fordít majd az önkormányzat. Botka közölte, hogy az állam és a „Fidesz-Jobbik városi paktum” által okozott hiány 2,06 milliárd forint (a gazdasági iroda munkatársa 8 milliárdról beszélt januárban egy bizottsági ülésen – a szerk.). Állami döntések miatt 1,328 milliárd forinttal lett kevesebb Szegednek, a városi közgyűlés döntései miatt pedig 733 millió mínusz (utóbbi adatért a polgármesteri kabinet számításai szerint főleg a városi cégek a felelősek, hat vállalat kért pluszjuttatást).

„A legnagyobb elvonás a szociális ágazatban jelent meg állami szinten: 186 millióval érkezik kevesebb forrás, mint a tavalyi évben. Az oktatás területén az állam 44 százalékot ad, az önkormányzat pedig 56 százalékot tesz hozzá, ez 7,8 milliárd forint, és ebből kényszerülünk 800 milliós megtakarításra. De ez olyan összeg, ami minden évben maradványként jelent meg, mert menet közben születtek bevételek, és olyan beruházásokat vezényeltünk le, melyeket pályázat segítségével valósítottunk meg. Ezért ez az összeg nem fog hiányozni. Utálom, hogy ezt meg kell tenni, viszont elképesztő pofátlanságnak tartom azt, hogy azok kérik rajtam számon, akik ebben az elvonásban szerepet játszottak” – hangsúlyozta Botka utalva a közelmúlt oktatásügyben kirobbant politikai vitáira, melyről először a Népszabadság írt, majd a helyi politika is reagált az eseményre.

Jó Szegednek, hogy nincsenek gyárai

Az adóbevétel tekintetében megtudtuk, hogy Botka számításai szerint idegenforgalmi adó, építményadó és iparűzési adó terén 9,3 milliárd forintra számít a város, ez a szám 2008-ban csak 8,6 milliárd volt. A polgármester az adósságállományra térve ismét a már több fellépésén is hangoztatott teóriát vázolta fel, miszerint azért jó Szegednek, hogy nem települt a városba több ezer munkahelyet teremtő vállalat az elmúlt tíz évben, mert így a válság nem tudott tönkretenni egy szegedi gyárat sem, s így megmenekültünk a tömeges elbocsátásoktól.

Majd a paneleknél maradva ismét hallhattuk a hitelállománnyal kapcsolatban azt, hogy az ország 22 ezer milliárdos tartozásából csak 1200-1300 milliárd az önkormányzatok sara, ráadásul Szeged az eladósodottak között csak a középmezőnyben helyezkedik el, nem úgy, mint Hódmezővásárhely, ahol az egy főre jutó tartozás 417 ezer forint (Szegeden 136 ezer).

Botka ismertette, hogy míg 2010-ben 5,1 milliárd volt a város cégeinek igénye, addig a 2012-es igény 6,9 milliárd forint. „Honnan jött ez a pazarló gazdálkodás? Úgy, hogy a cégvezetők leváltása és a Fidesz-Jobbik által kinevezett ügyvezetők után ahol eddig egy ügyvéd dolgozott, ott már három, a külsős kiszervezett munkákért a többszörösét fizetik” – fogalmazott.

A polgármester ezután a hivatalát védte meg. Elmondása szerint többször hangzottak el olyan vélemények, hogy ott is lehetne kezdeni a spórolást. Összehasonlította a 2002-es Bartha-időszakot a jelennel. A városvezető számai szerint akkor 12 fő dolgozott a kabinetben, most 3, a hivatalban 594-en, ma pedig 504-en látnak el feladatokat, a polgármesteri alap pedig 120 millióról 10-re apadt.

Mi lesz a beruházásokkal?

A városi fejlesztésekkel kapcsolatban Botka elmondta, hogy míg 2012-ben tovább folyik a munka – megújul a Dugonics tér, a színház, épül az Agóra, az új klinikai tömb, majd az ELI is –, addig 2011-ben egy elnyert pályázattal sem tud elszámolni a város. És megint hallhatta a közönség a Szeged-Debrecen összehasonlítást ezúttal az elnyert pályázati pénzekkel kapcsolatban: Szegedre 57 milliárd érkezett, Debrecenbe 29,4. A befejeződő tömegközlekedési nagyprojekttel kapcsolatban elhangzott a 13 trolibusz beszerzésének anomáliája, ami szerinte a Fidesz feljelentései miatt szenvedett tízmilliókban mérhető csorbát.

„Nehéz év előtt állunk. Nagyon nem szeretem ezt a költségvetést, igazságtalannak tartom, a gyengéktől vesz el, a szociális költségeket csökkentette az állam, és fáj, hogy az oktatásból kell elvennünk, de hiány nélküli költségvetést nyújtok be, ezt írja elő a törvényt is. Mozgásteret nem igazán látok a büdzsében, ha valaki pluszpénzt kér majd a költségvetési vita során, annak le kell tennie azt is, hogy honnan veszi majd el a forrást” – zárta a beszámolót Botka László, már előre „megtámadva” a közgyűlési többség részéről várhatóan nagy számba érkező költségvetési módosító javaslatokat.

Keresztúri Farkas Csaba, a Jobbik önkormányzati képviselője (aki részt vett a fórumon) cikkünk megjelenése nyomán reagált Botka László előadására.

A városháza reakciója

A cikk megjelenését követően az alább olvasható levelet juttatta el portálunknak Vécsey Ágnes sajtófőnök.

„Szeged szerencséje, hogy nincsenek gyárai” – ezzel az alaptalan címmel és egyben igaztalan állítással – jelent meg a portálon Botka László polgármester mai előadásáról szóló beszámoló.
A polgármester ilyen mondatot nem mondott.

Előadásában arról beszélt, hogy Szeged városában az iparűzési adóbevételek az utóbbi négy évben lényegében nem csökkentek, ami elsősorban Szeged sokszínű, több lábon álló gazdasági szerkezetének köszönhető. Így – ellentétben azokkal a településekkel, melyek gazdasága egy-két nagy cég termelésétől függ – kevesebb megrázkódtatással viselte a gazdasági válságot.