Írjon nekünk

Közélet

Orbán Viktor tette le az ELI alapkövét + FOTÓK, VIDEÓ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

eli_alaploletetel21_gsTudományos kutatóközpontok hálózatát kell Magyarországon létrehozni, ennek egyik eleme az ELI – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a lézeres nagyprojekt ünnepélyes alapkőletételén.

Az előkészítést követően 2001 óta két fázison keresztül végezték a munkát – tudatta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője hozzátéve, a beruházás várhatóan heteken belül elindul. „Néhány esztendő múlva Szeged kitűnő tudósainak, pezsgő tudományos életének, a városnak, az egyetemnek a közreműködésével, valamint a mellettünk hamarosan felépülő ELI-nek köszönhetően végérvényesen felkerül az innováció világtérképére” – jelentette ki Lehrner.

„Kevesen voltunk, de sokan maradtunk”

Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Botka László MSZP-s polgármesternek az elmúlt években elért eredményekért, megjegyezve, örül annak, hogy sikerült áthidalni a mindenki által ismert politikai nehézségeket. Elmondta, a kormány mintegy 25 milliárd forint adósságot vállalt át Szegedtől, s az elmúlt hat és fél évben 293,4 milliárdnyi fejlesztési forrás érkezett a városba, melyből 210,2 milliárdot már ki is kifizettek. B. Nagy László fideszes kormegbízottnak is köszönetet mondott, mondván, sikerült a szegedi polgárok javát szolgálni az ELI beruházással.

„Kevesen voltunk, de sokan maradtunk” – idézett egy román munkásmozgalmi mondást, Orbán Viktor szerint az ELI is valahogy így indult, hiszen az elején kevesen támogatták az elképzelést. „Nem szégyen belátni, hogy egy beruházás ellenzőjéből, amint az beindul, indokoltan és jó lelkiismerettel lehet az adott beruházás támogatója. Mindenkit, aki korábban ellenezte, várunk a támogatók sorában” – jelentette ki a miniszterelnök.

eli_alaploletetel14_gs

A beruházás helyszínét szimbolikusnak nevezte, hiszen a 20. század egyik maradványára, egy volt szovjet laktanya területén épül fel egy 21. századi modern kutatóközpont. „Azon a helyen, ahol korábban Magyarország megszállásának és elnyomásának egyik bázisa volt, most hamarosan hazánk gazdasági és szellemi felemelkedésének erődítménye állhat majd” – szögezte le Orbán. Felolvasta, hogy egy hivatalos megfogalmazás szerint milyen munka fog folyni az ELI-ben, majd elismerte, nem érti, de azzal tisztában van, hogy az emberek javát fogja szolgálni, s ezt tartja az egyik legfontosabbnak.

Orbán úgy látja, nem véletlen, hogy Magyarországra került a kutatóközpont, méltatta a Szegedi Tudományegyetemen folyó szakmai munkát, ami nélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg. „Viccesen hangzik, de komolyan mondom, hogy megköszönhetjük a szocialistáknak, hogy 2009-ben bíztak bennünk annyira, hogy meg tudjuk majd valósítani ezt a beruházást” – jegyezte meg. Az, hogy a lézeres kutatóközpont Szegeden épülhet meg azt is bizonyítja a kormányfő szerint, hogy hazánk egyre jobban visszaszerzi nemzetközi tekintélyét.

Kutatás-fejlesztési központtá válhat Magyarország

Tudományos kutatóközpontok egész hálózatát kell létrehozni Magyarországon – szögezte le Orbán Viktor, így hazánk nemcsak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhat. Elmondta, a Pálinkás József elnökletével működő Magyar Tudományos Akadémiával jó kapcsolatot sikerült kialakítani, ami a gazdasági válság idején nem volt egyszerű. „Az volt a tervünk, hogy megpróbáljuk megoldani, hogy a legkiválóbb magyar elmék számára logikus választás legyen, hogy itthon dolgoznak” – Orbán szerint ez az MTA által kidolgozott Lendület program lényege. A stratégia részeként 2010-től jelentősen bővült a tudományra fordított források nagysága. Hozzátette, a közelmúltban elkészült az MTA természettudományi kutatóközpontja és a CERN adatközpontja, míg az ELI a harmadik ilyen beruházás.

A lézerek és oroszok már a spájzban vannak

eli_alaploletetel15_gs

„Ez nem egy európai beruházás, amihez valamilyen módon forrásokat biztosított az unió, hanem egy olyan tudományos összefogás, amit Európa abból a célból hoz létre, hogy egy bizonyos tudományterületen a világversenyben a világelsőségét biztosítsa” – erről már Szabó Gábor, az SZTE rektora beszélt az ünnepélyes alapkőletétel után. Emlékeztetett, mára a lézerek a mindennapjaink részévé váltak, gondoljunk csak vonalkód leolvasókra vagy éppen a CD-lejátszókra. „A lézerek és az oroszok már a spájzban vannak, mindenütt körülvesznek bennünket, és természetesen ennek a területnek a további bővítése lesz lehetséges, amennyiben olyan központok jönnek létre, mint az ELI” – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus, majd a lézeres kutatóközpont mellé tervezett tudáspark létrehozásában kérte a kormányfő közreműködését.

Botka: Szeged győzött – az ország nyert

A polgármester az ELI alapkőletétel kapcsán az alábbi közleményt juttatta el portálunkhoz:

Szeged győzött – az ország nyert.

Bár a Fidesz kormány késlekedése miatt két éves csúszással, de ma végre elkezdődött az óriás beruházás, mely új fejezetet nyithat Szeged életében.

Az EU lézerközpontra kiírt pályázatát a Bajnai kormány idején, 2009-ben, neves nyugat-európai nagyvárosokat maga mögött hagyva nyerte meg Szeged. A kormány biztosította az előkészítéshez szükséges forrást, ám ennek folyósítását a 2010-ben hivatalba lépő kabinet leállította.
Ezután közel két évig kormányzati nyilatkozatok sora vonta kétségbe az ELI szükségességét és megvalósíthatóságát, az EU viszont ragaszkodott a beruházás megvalósításához, amit végül a kormány is elfogadott.

A 24.400 négyzetméteres kutatóintézet Európában egyedülálló teljesítményre képes, és egyszerre mintegy 250 kutatónak és legalább ugyanennyi segítőjének ad majd munkát.
További komoly gazdaságfejlesztő hatása a mellette, 70 hektáros területen létrehozandó tudásparkon keresztül valósulhat meg, ahová a rendkívül gyorsan fejlődő lézeriparban érdekelt cégek betelepülése lesz lehetséges.

Szakértők becslése szerint a lézerközpont és a tudáspark évi húszmilliárd forintos többletjövedelmet generál a városban és a régióban – továbbá mintegy ötezer család megélhetését biztosítja” – olvasható Botka László közleményében.

Korábban írtuk:

Az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont nagyberuházás mintegy 60 milliárd forintos költségeinek 80 százalékát az EU támogatása fedezi. Az építés első üteme és a technológiai fejlesztések egy része 2015-re elkészül, 2016-ban pedig elkezdődhetnek a kutatások. A teljes beruházás tervezett befejezése 2017-re várható, a lézertechnológia fejlesztése azonban tovább folytatódik egészen 2018-ig. A 2020-ig uniós költségvetési ciklusban 24,3 milliárd forintot szánnak a beruházás második fázására, a speciális kutatóberendezések teljes körű kialakítására.

Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontja közelében, egy egykori szovjet laktanya 100 hektáros területéből 13 hektáron valósul meg. Ahogy beszámoltunk róla, a közel 27 milliárd forintos projektre a szegedi székhelyű KÉSZ Építő Zrt., valamint a Strabag-MML Kft. és a Swietelsy Magyarország Kft. konzorciuma adott be ajánlatot, végül a tenderen az utóbbi konzorcium lett a győztes.

A lézeres kutatóközpont melletti mintegy 70 hektáron a kutatási eredményeket hasznosító nagy hozzáadott értéket előállító cégek számára alakítanak ki tudományos parkot. A 2016-ig 400 új munkahelyet teremtő kutatóközpont mellé tervezett science vagy más néven tudáspark 7 év alatt 1000-1500 új munkahelyet teremthet, melynek hatása jelentősen túlnyúlik Szegeden, így térségi kihatása meghaladhatja a 4000 új munkahelyet.

Az ELI-ALPS projekt tudományos és kutatási technológiai igazgatóját már tavaly ősszel megválasztották. Előbbi posztot Dimitris Charalambidis fizikus tölti be, aki már a kezdetektől fogva részt vett az ELI projektben. A szegedi intézet kutatási műszaki igazgatójává pedig Osvay Károlyt nevezték ki. Kutatómunkájának főbb területei: ultrarövid lézerimpulzusok előállítása, erősítése és mérése; ultarövid impulzusok nemlineáris optikája, ultragyors spektroszkópia; lézer-anyag kölcsönhatások. Van olyan szakember, aki külföldről költözött haza az ELI miatt, Brockhauser Sándor 17 év után tért vissza Magyarországra. A 2016 elejére felálló 150 fős tudományos személyzetben várhatóan fele-fele arányban képviseltetik magukat a hazai és külföldi szakemberek.

Hirdetés

Kommentek

Közélet

Van, akinek a túlélést jelenti egy kinőtt kabát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

És van, akinek egy tányér paprikás krumpli fejedelmi lakomát. Ma sok hajléktalannak volt szerencséje Szegeden.

Tovább olvasom

Közélet

A legkisebbek a legnagyobb hősök: lilába borult a Dóm

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Minden 10. gyerek koraszülöttként érkezik a világra Magyarországon.

Tovább olvasom

Közélet

Becsöngetés és eladás a Déli Szóban – lapozza online!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Déli Szó huszonegyedik számát november 17-től vehetik kezükbe a Szegeden és a környező településeken élők.

Tovább olvasom

Aktuál