Egy poszt-Medárd riogató

Az amatőr időjósok a múlt hónapban, 8-án figyelhették a titokzatos jeleket: ha akkor, Medárd napján sok békát látni, vagy ha a vakond magasan túr, az jót nem ígér. Akkor eső jön. Márpedig a középkori frank püspök emléknapján hullott csapadék azt jövendöli, hogy az égi áldás negyven napig nem csillapodik. A népi hiedelem szerint legalábbis. A negyvennapos eső jóslata mondókákban jelenik meg, köztük ez a legköltőibb: Medárd ha sírni kezd, negyven napig nem ereszt.

Ma Sarolta napja van, s e név viselője is valami hasonlót jósol: a néphit szerint hogyha ekkor esik, utána negyven napig csorog majd az eresz. Nagy esőre persze nem ajánlatos komoly tétben fogadni. Július egyébként bővelkedik időjós napokban. Ott sorakoznak huszadika után, kezdve Illéssel, folytatva Dániellel, s mindkettő „rossz” nap, mégpedig azért, mert gyakran zivatarokat hoznak. Aztán jön 25-e, Jakab napja. A néphit szerint ha ekkor az éjszaka tiszta, az jó termést ígér, ám ha esős, az rossz jel a gyümölcsösgazdáknak, különösen a csonthéjasok hozama esik vissza.

A nyári időjárási anomáliák sorát a régi kalendáriumok rögzítették. Korunkban a magyarázat is közismert: amikor kontinensünk belső területei felmelegednek, az Atlanti-óceán felől betóduló hűvös, párás levegő foglalja el a felemelkedő meleg légtömegek helyét. Ez okoz hidegfrontbetörést, dörgéssel, villámlással érkező felhőszakadást. Szent Iván hava, június ettől lesz a legcsapadékosabb hónapunk, de július sem sokkal marad el tőle.

Vannak aztán egészen különös időjósló tényezők. A régi öregek hiedelme szerint a szamárordítás rosszat ígér: vihar jöttét jelzi. Erre még tán magyarázat lehet, ha a szamarak ösztönösen megérzik az időváltozást. Ám az végképp nem világos, miért mondták az egykoriak: kocsi bakján asszonyt látni, amint lovat hajt, minden másnál veszedelmesebb, szörnyű szél és pusztító vihar közeledtét jósolja. Ezt alighanem csak asszonybosszantónak találták ki…