Akár húszezer illegális migráns érkezhet hazánkba a brüsszeli paktum miatt
Így őrzi a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok Mikes Kelemen történelmi alakját
A szegedi Dóm tér árkádjai alatt megbújó bronz dombormű nem csupán egy művészi alkotás, hanem kapu a magyar múlt egyik legérzelmesebb fejezetéhez. Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc hűséges apródja a távoli Rodostóban, a Márvány-tenger partján vetette papírra azokat a fiktív leveleket, amelyekkel beírta magát az irodalomtörténetbe. Ismerje meg a bujdosó sorsát és a székely nemes emlékét őrző szobrászati remekmű különleges történetét!
Egyedül hallgatom tenger mormolását,
Tenger habja felett futó szél zúgását
Egyedül, egyedül
A bujdosók közül
Nagy Törökországban!...
Hacsak itt nem lebeg sírjában nyugovó
Rákóczinak lelke, az eget csapkodó
Tenger haragjában!
Lévay József Mikes című költeményének kezdő versszaka hűen adja vissza azt a hangulatot, amit Mikes Kelemen kapcsán a nemzeti emlékezet számon tart. A holtáig távoli száműzetésben élő, Rákóczi Ferenchez mindvégig hűséges fejedelmi apród képzeletbeli nagynénjéhez írt leveleivel a magyar irodalomtörténet számontartott írójává is vált.
Történelmi ihletettségű szegedi bronz dombormű Mikes Kelemenről
A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok 1930-as avatására készült el Berán Lajos szobrászművész szépen komponált, mívesen formált bronz domborműve. Olyan szobrászati alkotás, melyet a dísztő lelemény mellett az ábrázolt személy történelmi időszakát stíluselemeiben minél korhűbben igyekezett megidézni. A barokk kor leveles díszítményeivel gazdagított keretet felül várfalat idéző minta szegélyezi. Ezek között köralakú formába illesztve jelenik meg Mikes Kelemen páncélos mellképe, dús hajkoronával övezett nemesi arcéle. A szándékoltan történelmi légkörű Dóm teret létrehozni kívánó tervezői elképzeléshez illeszkedő portré.
Az alkotóról nemcsak amiatt emlékezünk meg, mert József nevű öccse volt a Ferencvárosi Torna Club labdarúgócsapatának első csapatkapitánya. Az éremművészként is jegyzett Berán Lajos munkásságáról a Móra Ferenc Múzeumban idén januárban tartottak könyvbemutatót, ahol a kötet szerzőivel, Paddi Attilával ás Prohászka Lászlóval Újszászi Róbert numizmatikus főmuzeológus beszélgetett.
A mindhalálig hűséges székely apród
Mikes Kelemen 1690 körül született az református székely köznemesi család gyermekeként. Pál keresztnevű édesapja Kelemen születése körül a kuruc mozgalomhoz csatlakozva osztrák fogságba esik és kivégzik. Mostohaapja hatására a család 1701-ben katolizál, az ifjú Mikes Kelemen már a kolozsvári jezsuita kollégiumban pallérozódik. 1707 körül anyja tiltakozása ellenére megszakítja tanulmányait és nagybátyja, Mikes Mihály kuruc tábornok hívására II. Rákóczi Ferenc apródja lett. 1709 újévétől palotaapróddá lépett elő, később belső kamarás lesz. Ebben a minőségében Rákóczi udvartartásával együtt jelen lehetett olyan eseményeknél, mint a Habsburg-ház trónfosztását kimondó ónodi országgyűlés vagy a katonai fordulópontot jelentő trencséni csatavesztés.
A történelmi szemtanúság itt nem ér véget. A szabadságharc bukásakor követi fejedelmét a francia száműzetésbe ahol Mikes kapcsolatba került a francia kultúrával és irodalommal, amelyek hatása későbbi műveiben is érezhető.
Innen Rákóczival 1717 őszén indultak Törökországba azt remélve, hogy a szultán legújabb, az osztrák birodalom elleni háborúja lehetőséget teremthet a kuruc Magyarország feltámasztására. Mi már tudjuk, hogy nem így lett, sőt a békekötés után a határtól távolabb, a Boszporusz partjára telepítik a bujdosókat. Végül a török kormányzat végső lakhelyüknek a Márvány-tenger partján lévő Rodostót jelölte ki, ahová 1720 április 24-én érkeztek meg.
Egyik száműzött társa lánya és közte szerelem szövődik, de Kőszeghy Zsuszi végül a megözvegyült, jóval idősebb Bercsényi Miklóshoz megy feleségül. Bercsényi rövidesen meghal, de Zsuzsi Mikes kérlelése ellenére feladja a törökországi életet és Lengyelországba távozik.
II. Rákóczi Ferenc 1735-ben bekövetkezett halála után a fejedelem végakaratának egyik végrehajtója, a fogyatkozó mind kisebb magyar menekült közösség törökök által elismert vezetője. A családot nem alapító, szultáni életjáradékból élő Mikes Kelemen francia vallásos és szépirodalmat fordít magyarra, emellett gondolatait, hétköznapi tapasztalatait, érzelmeit 207 soha el nem postázott levélben írja meg. A neves irodalomtörténész Szerb Antal szerint „benne teljesedik ki az erdélyi szellem önmaga felé forduló, magát tanulmányozó iránya, az individualista Erdély legfőbb irodalmi mondanivalója, és mély vallásosságnak meg széles humánumnak az a szintézise, ami szintén erdélyi hagyomány volt Dávid Ferenc óta.”
Rodostóban hunyt el 71 évesen, sírja nem maradt az utókorra.
Szegeden belül Szentmihálytelken róla elnevezett utca is ápolja emlékét.
További híreink:
