Szegeden is átalakul az ingatlanpiac, változnak az erőviszonyok
Dóm téri Pantheon: Csontváry Kosztka Tivadar a napút festője
Csontváry Kosztka Tivadar neve ma már a magyar festészet egyik legnagyobb alakját jelenti, ám életében sokáig különcnek tartották. Szegedhez is több szálon kötődött, és emléke ma is jelen van a városban. Dóm téri mellszobra nemcsak egy alkotót idéz meg, hanem egy rendhagyó életutat és a művészet iránti elhivatottság történetét is.
Ismét egy vándorló szegedi szobor. Csontváry Kosztka Tivadar mellszobrát halálának 60. évfordulóján a Dóm téri Emlékcsarnok Somogyi-könyvtár felöli végén, de nem a falsíkhoz illeszkedően, hanem Balázs Béla filmesztéta szobrával együtt az oszlopcsarnok elején, a boltívek alatt helyezték el, mivel 1979-ben az emlékcsarnokot akkor már megteltnek tekintették.
Vándorló szobor a Dóm téren
A püspökségi épületszárny 2015-ös felújításakor úgy vélték, hogy az árkádsor szoborállományát figyelembe véve elhelyezésük előnytelen, sőt, az alkotások megközelíthető hátoldalát sokszor méltatlanul WC-nak használták, így jelenlegi helyükre kerültek áthelyezésre. A Csontváry szobor esetében helyszínkijelölő szempont lehetett, hogy immáron szomszédságában láthatók Munkácsy Mihály és Székely Bertalan emlékművei is.
Kiss Kovács Gyula szobrászművész másfélszeres életnagyságú bronz mellszobrának egy másolati példánya volt látható a Kádár-korszak koncertszervezésért felelős Országos Rendező Iroda budapesti irodaépületének Csontváry Termében, de jutott még egy másolat a pécsi Csontváry utcába is.
A szobor alkotóját a művész közismert önarcképe ihlette. Jobbjában ecsetet tart, baljában festőpalettát, elszántan, a nagyot vállalók végtelen öntudatával néz szembe velünk. Láthatjuk az alkotás lázában égő művész szenvedélyes prófétai küldetéstudattól elhivatott alakját.
A gyógyszerész, akire az utókor festőzseniként tekint
A felvidéki Kisszebenben született 1853-ban, a helyi piaristáknál, majd az ungvári gimnáziumban tanul, majd atyja nyomdokaiba lépve Budapesten szerez gyógyszerész képesítést. Mindenki kissé különc, de csendes és szorgalmas embernek ismerte.
Patikussegédként dolgozott Iglón, amikor 1880. október 13-án egy cédula hátára rajzolt egy ökrös szekeret, amit meglátva gyógyszerész főnöke azt mondta: „hisz maga festőnek született!”
Lehet, hogy a főnök akár viccesnek gondolta a szavakat, de Csontváryban megszólalt egy belső hang „te leszel a világ legnagyobb napút festője.” Innentől nem volt megállás, csak az anyagiak jelenthettek korlátokat.
Gyógyszertárát üzemeltetve tartja el magát, 41 évesen kezd festészetet tanulni, majd európai és közel-keleti utakat tesz, előbb tanulni, majd a látottakat megfesteni. Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, maga alkotta többrétű kifejezéssel napút festőként jellemezte önmagát.
Eredetileg Belgiumból rendelte a vásznait, speciálisan nagyobb folyóméterben, mint amit Magyarországon vásárolni lehetet, hogy egyben feszítse fel munkáit. Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mert 1919-ben Budán bekövetkezett halála után örökösei a rendkívül jó minőségű vásznakat anyagárban fuvarosoknak kocsiponyvaként szándékoztak eladni.
A képek megmentője Gerlóczy Gedeon fiatal építész volt, aki az utolsó pillanatban felvásárolta őket. Művészetének méltó elismerésére csak halála után került sor, fokozatosan, az 1960-as évekre került a magyar festészeti kánon legmagasabb polcára.
Csontváry és Szeged
Bálint Sándor kutatásai derítették ki, hogy a festő ősei az 1700-as években a szegedi királyi sóhivatal tisztviselői voltak. Csontváry 1879-ben a pesti egyetem gyógyszerészetet tanult, amikor a korabeli lapok óta arról írtak, hogy Szeged végveszélyben van a tiszai áradás miatt. Talán a távoli szegedi gyökerek miatt is jött az ötlet, diáktársaival alakult önkéntes csapattal Szegedre utazott, hogy részt vegyen a védekezésben. Alighogy megérkeztek, a Tisza elöntötte Szegedet, és Csontváry a mentés egyik résztvevője lett.
Hideg tavaszi időben kellett munkálkodniuk és komolyan meghűlt, miközben segíteni próbált a romba dőlt város lakosainak. A katasztrófa átélése szorongást és depressziót váltott ki nála, mely hozzájárult életének megváltozásához, egy egyedi és mély művészi látásmód kialakulásához.
A Móra Ferenc Múzeumban 2011-ben életműtárlata volt látható számos ikonikus festményével, 2016-ban a Pompeji kiállításon Csontváry Öreg halász című alkotását nézhették meg a látogatók. A kép azért kapcsolódott a Pompeji-tárlathoz, mert a háttérben a Vezúv körvonalai láthatók, a vulkán 79-ben pusztította el a várost.
A festmény más szempontból is különleges, ha a kép közepére tükröt helyezünk el, két teljesen más alakot látunk magunk előtt. Az alkotás baloldalát tükrözve egy nyugodt idős férfi látható háttérben a békés Vezúvval.
Ha azonban a jobb oldalát tükrözzük, egy ördögi figura rajzolódik ki előttünk, háttérben a forrongó Vezúvval.
További híreink:
