Egy átfogó levéltári anyag készül a szegedi nagyárvízről


A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának négy munkatársa különleges történelmi tanulmányúton vett részt a GOV4peaCE projekt keretében. A Meritum Egyesület partnerintézményeként csatlakozhattak ahhoz a többnapos úthoz, amely az első világháború fontos hadszíntereire, emlékhelyeire és hősi temetőibe vezetett Szlovákiában és Lengyelországban. Az út nem csupán múltidézés volt: a résztvevők számos olyan helyszínt kerestek fel, amely közvetlenül kapcsolódik Csongrád-Csanád vármegye, valamint Szeged katonai múltjához. Több állomáson is olyan magyar katonák sírjainál tisztelegtek, akik a nagy háború frontjain estek el.

A tanulmányút első napján a takcsányi hősi temetőt látogatták meg, ahol magyar katonák is nyugszanak. Itt sok olyan elesett katonát temettek el, akik a császári és királyi 101. gyalogezredben szolgáltak. Az alakulat békéscsabai kötődésű volt, soraiban pedig vármegyénkből származó katonák is harcoltak.
A következő napon a przemyśli erődrendszer erődjei kerültek sorra. A város ostroma az első világháború egyik legismertebb és legtragikusabb hadieseménye volt. A levéltár beszámolója szerint itt különösen a szegedi 5-ös honvédek tanúsítottak hősiességet. A helytállást azonban keserű sors követte: 1915 tavaszán sokukra hadifogság várt.
A program során Gorlice városába is eljutottak, ahol az 1915-ös áttörés helyszíneit keresték fel. A gorlicei csata a központi hatalmak egyik jelentős sikere volt, amikor a német és az osztrák–magyar csapatok áttörték az orosz vonalakat. A látogatás során két hősi temetőt is megtekintettek, köztük olyan sírokat, ahol ismeretlen szegedi 3-as honvédhuszárok nyugszanak.
Limanowában szintén fontos magyar emlékhelyeket kerestek fel. Itt 1914 decemberében a magyar huszárok társaikkal együtt megállították az úgynevezett orosz gőzhengert. A csata egyik legismertebb hőse Muhr Othmár ezredes volt, aki itt esett el.
A tanulmányút utolsó állomása Krakkó volt. A történelmi város azért is kapcsolódik a magyar katonák emlékéhez, mert a huszárok helytállásának köszönhetően Krakkó elkerülte az orosz megszállást az 1914–1915-ös időszakban.
A levéltár közlése szerint az út egyik fontos eredménye az volt, hogy munkatársaik külföldi és hazai közgyűjtemények képviselőivel, kutatókkal, hagyományőrzőkkel, katonákkal és gyűjtőkkel is találkozhattak. A személyes tapasztalatcsere mellett új együttműködések előkészítésére is lehetőség nyílt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.