Ferenc József császár tollvonása, ami utat nyitott Szeged újjászületésének
1879. március 12-én a hajnali órákban betört a Tisza Szegedre, ez lényegében örökre megváltoztatott mindent. A város nagy részét elnyelte a víz, 151 helyi polgár esett áldozatául a Nagyárvíznek. Ferenc József osztrák császár és magyar király napra pontosan 146 évvel ezelőtt, 1880. április 28-án szentesítette a Szeged városának az újjáépítéséről szóló törvényt, ami az építkezések mellett a folyószabályozásra is biztosított hitelt.
1879 elején magas volt a vízállás a Tiszán: január második felében 658 centiméterrel tetőzött a folyó Szegednél. A vízvédelmi bizottság február 26-tól ülésezett, február 27-én a városi főkapitány vészhelyzetet hirdetett. Az iskolákat március 3-án bezárták, a várat kijelölték a várost elhagyók gyülekezési helyévé, a halászok ladikjait a város leginkább veszélyeztetett pontjaira irányították. Március 11-re stabilizálódni látszott a helyzet, a vízszint nem emelkedett, ami optimizmusra adott okot. Éjszaka azonban vihar volt, ami végzetes károkat okozott a gátakban. Szegeden és környékén, csaknem százezer ember vált hajléktalanná, 151-en meghaltak, 5762 ház összedőlt, mindössze 265 ház maradt állva. Az ár, ami a Szegedi Nagyárvíz néven maradt fenn, olyan óriási mértékű kért okozott a városban, aminek becsül értéke meghaladta a 33 millió koronát. Még Ferenc József osztrák császár és magyar király is Szegedre érkezett, hogy megszemlélje a romba dőlt várost.
Szeged történetéknek legnagyobb tragédiája
A tragikus éjszakán az árhullám a várostól 20 kilométerre északra, Petresnél törte át a gátat, és hátulról öntötte el a várost. Hajnali fél kettőkor átszakadt a várost utolsó bástyaként védő vasúti töltés is, a víz elárasztotta Szegedet.
A pusztítás leírhatatlan volt, a vízszint sok helyen a 3-4 métert is meghaladta, másodpercenként 300-350 köbméternyi víz áradata érte el a várost.
A Makkos-erdőnél betört víz legelőször Rókus városrészt öntötte el, ezután Felsőváros, majd a budapesti országút töltésének átlépése után az Alsóváros, illetve a Belváros került víz alá. A Korona utcában a Pick-féle likőrgyár leégett, majd a Pálfy-féle gyufagyár gyulladt ki, és vált a lángok martalékává. A lakosságból sokan a házaikba szorultak és bár a mentést azonnal megkezdték, de hatékonyan csak világosban, március 12-én reggel lehetett folytatni.
Azonban nem volt elég csónak, a szükséges mennyiség két nappal később érkezett Szegedre. Március 17-ére alig tízezer ember maradt a városban.
A házak nagyobb része vályogból épült még, ezek egy-két nap alatt összeroskadtak. A mentési munka első szakaszát március 19-én fejezték be. A víz azonban még hónapokig úr maradt a városban, mire szivattyúzással el tudták tüntetni azt. A várost és környékét több mint két hónapon át sok helyen 3-4 méternél mélyebb víz borította. A Tisza csak 186 nap múlva, augusztusban húzódott vissza medrébe.
Fotó galéria: Szegedi Nagyárvíz archívum
1 - 13
Szegedi Nagyárvíz archívum
←
→
Ferenc József is Szegedre érkezett, kiállt a városért
Ferenc József osztrák császár és magyar király Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében március 17-én érkezett Szegedre, hogy megszemlélje a romba dőlt várost. Ekkor hangzott el a szállóigévé lett mondat:
Szeged szebb lesz, mint volt.
Szeged pusztulásának híre nem csak a nyugat-európai sajtót járta be, de az egész világot. Európából, de még Amerikából, Kínából, Indiából és Afrikából érkeztek adományok az újjáépítésre, harmincöt ország sietett Szeged segítségére.
146 éve ezen a napon, 1880. április 28-án szentesítette Ferenc József osztrák császár és magyar király a Szeged városának az előző évi árvíz után történő újjáépítéséről szóló törvényt. A törvény az építkezések mellett a folyószabályozásra is biztosított hitelt.
Újjászületett Szeged
A helyreállítás műszaki vezetése Lechner Lajosra hárult, aki Budapest modern várostervével már korábban bizonyított. Lechner tervei alapján négy év alatt vette fel Szeged ma is ismert formáját, és vált korszerű felépítésű, gondosan megtervezett várossá.
A megújuló városháza mellett új színház, posta és laktanya épült, emellett ekkoriban épült fel a Csillag börtön, a törvényszéki palota, a pénzügyigazgatóság, valamint számos iskola, óvoda és templom is. Kiépítették az árvízvédelmi rendszereket is: 16 millió köbméter föld megmozgatásával készült a vízszint felett 10 méter magasságú töltés.
