Letarolt nádas a Vértónál: új arc vagy újabb elhibázott félmegoldás? +fotók +videó
Tavaly nyáron még az elburjánzott nádas és gaz miatt panaszkodtak a környékbeliek a szegedi Vértónál, most azonban egészen más látvány fogadja az arra járókat: a tópart teljes területén levágták a nádast. A víztükör ugyan több ponton szabadon láthatóvá vált, de a változás nem feltétlenül hozta el azt a rendezett, élhető vízpartot, amelyre a Makkosháza városrészben élők számítottak. A dzsungelszerű állapotot így most egy kopár, félkésznek ható part váltotta fel a Vértónál.
A Vértó környéke évtizedeken át a szegedi lakótelepi élet egyik fontos zöld pihenőhelye volt. A panelházak között fekvő tópart sokak számára jelentett nyugodt sétát, madármegfigyelést vagy egyszerű kikapcsolódást.
2025 nyarán azonban már egészen más kép fogadta az ide látogatókat. A nádas és a bozótos sok helyen teljesen benőtte a partot, egyes stégekhez szinte lehetetlen volt eljutni. A vízpart több ponton dzsungelszerű állapotba került, ami nemcsak esztétikai problémát jelentett, hanem a közösségi használatot is szinte ellehetetlenítette:
Az augusztusi cikkünk után ugyan történt némi beavatkozás, de az inkább félmegoldásnak bizonyult. A levágott gaz mögül balesetveszélyes mólók, hiányzó pallók és rozsdás szögek kerültek elő, a valódi rendezés azonban akkor is elmaradt.
Most, 2026 tavaszának elején újabb látványos változás történt – ezúttal a másik véglet felé.
A teljes nádas eltűnt a Vértó partjáról
A helyszínen készült felvételek alapján a Vértó teljes partszakaszán levágták a nádast. A korábban sűrű növényzet által borított területek szinte mindenhol megnyíltak, a tó körül alig maradt természetes növénytakaró. A különbséget érzékelteti, hogy a felvétel ugyanott készült, ahol a fentebbi videó:
A víztükör valóban látványosabb lett: a panelházak és a telefontorony szinte akadálytalanul tükröződnek a vízben. A kilátás több ponton kitárult, a tó panorámája szélesebb lett.
Ugyanakkor a látvány sok helyen inkább rendezetlen, mint gondozott.
A part mentén számos helyen levágott nádcsonkok, elszáradt növényi maradványok és a vízbe sodródott növényzet látható. A víz felszínén több ponton összegyűlt a levágott nád és a szármaradványok, ami inkább egy félbehagyott munkaterület benyomását kelti.
Fotó galéria: Letarolt nádas a szegedi Vértónál
Fotó: Böjthe Sándor
1 - 7
Letarolt nádas a szegedi Vértónál
←
→
A korábbi „nád-dzsungelt” így most egy szinte teljesen kopár partszakasz váltotta fel.
A természetes egyensúly kérdése
A nádvágás természetvédelmi szempontból nem feltétlenül probléma, ha megfelelő arányban és szakmai szempontok szerint történik. A nádas időnkénti ritkítása segítheti a tó megújulását és a partszakasz használhatóságát is.
A Vértónál azonban most inkább teljes letarolás történt.
Ez azért is keltett aggodalmat több környékbeli lakóban, mert a nádas fontos élőhelyet jelent a vízimadarak számára. A sűrű növényzet nemcsak fészkelőhely, hanem menedéket is ad a kacsáknak és más vízi élőlényeknek.
Korábban a közösségi médiában is megjelentek olyan hozzászólások, amelyek szerint a madarak hosszú ideig keresték a letarolt nádas helyén a megszokott búvóhelyeiket.
Más szegedi tavaknál – például a Búvártónál – a nádvágás során meghagytak összefüggő nádasfoltokat a madarak számára. A Vértónál viszont a teljes partszakaszról eltűnt a növényzet.
Fotó galéria: Nádvágás a Búvártónál
Fotó: SzegedMa
1 - 10
Nádvágás a Búvártónál
←
→
A szegedi nádvágások a Vértónál kezdődtek, a munkálatokról előzetesen nem igazán történt kommunikáció. A vágások után a lakosok és a sajtó is foglalkozott a témával. A következő szakasz a Búvártónál folytatódott, melyről már az önkormányzat a munkálatok megkezdése előtt beszámolt, hangsúlyozva a környezetvédelmi szempontokat.
Tavasz közeledik, de a tópart kérdéses maradt
A Vértó körül sétálva most különös kettősség érzékelhető.
A panoráma valóban tágasabb lett, a víz látványa több ponton jobban érvényesül. Ugyanakkor a partszakasz sok helyen rendezetlen és a levágott növényzet maradványai sem adnak rendezett képet.
Pedig éppen most kezdődik az az időszak, amikor a szegediek egyre inkább keresik a zöld környezetet. Ahogy hosszabbodnak a nappalok és egyre több a napsütés, a lakótelepi környezetben élők számára különösen felértékelődnek az ilyen vízparti terek.
A Vértó minden adottsággal rendelkezne ahhoz, hogy Makkosháza egyik legélhetőbb közösségi helye legyen: vízfelület, park, sétaút, madarak és kilátás. Ehhez azonban nem elég egyik évben hagyni dzsungellé válni a partot, majd a következőben teljesen letarolni a növényzetet.
A kérdés továbbra is nyitott
Az elmúlt egy év eseményei jól mutatják a Vértó körüli problémát.
Tavaly nyáron az elburjánzott növényzet miatt vált használhatatlanná a tópart, majd a gaz levágása után derült ki, hogy a stégek balesetveszélyesek.
Most tavasszal pedig a teljes nádvágás után inkább egy kopár, rendezetlen partszakasz maradt. A valódi kérdés tehát továbbra is ugyanaz:
van-e hosszú távú koncepció a Vértó környékére?
A Makkosháza közepén fekvő tó lehetne Szeged egyik legértékesebb lakótelepi zöldtere. Ehhez azonban nem kampányszerű beavatkozásokra, hanem következetes karbantartásra és átgondolt természetvédelmi kezelésre lenne szükség.
A mostani állapot inkább azt mutatja: a problémára még mindig nem sikerült valódi megoldást találni.
További híreink:
