A Tisza párt aktivistái több dorozsmait is megfenyegettek
Dóm téri Pantheon: Temesvári Pelbárt ferences író és hitszónok
Temesvári Pelbárt neve ma is ott él a szegedi Dóm tér falain, még ha története sokak számára már a múlt homályába veszett is. A ferences szerzetes nemcsak hitszónokként, hanem az egyik legjelentősebb középkori magyar egyházi íróként is maradandót alkotott. Latin nyelvű művei Európa-szerte elterjedtek, prédikációi pedig generációkon át segítették a lelkipásztorokat. Dóm téri emléke nemcsak egy emberről, hanem egy korszak hitéről és gondolkodásáról is mesél.
Temesvári Pelbárt ferences szerzetes Ohmann Béla által faragott mészkő domborműve a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnok ünnepélyes 1930-es avatására került kihelyezésre. Pelbárt ferences testvér személye kultúrtörténeti jelentőségén túl nemcsak az épület egyházi jellegének hangsúlyozását szolgálta. Szülőhelyéről kapott előnevével Glattfelder Gyula püspök előző egyházmegyei székhelyére is utal, ahonnan a Dóm építését befejező főpapot a román hatóságok elűzték. Az emlékmű egyúttal a ferences rend szegedi jelenléte, kulturális és hitéleti teljesítménye előtt is tiszteleg.
Egy irodalomtörténetbe került katolikus hitszónok
A később Pelbárt szerzetesrendi nevet felvevő fiú Temesváron született, gyermekkora ismeretlen. 1458-ban iratkozott be a krakkói egyetemre, ahol 1464-ben fejezte be filozófiai tanulmányait és teológiai doktorátust is szerzett.
Ezután belépett korának szigorúbb ferences rendjébe és Magyarországra hazatérten számos latin nyelvű egyházi munkát írt. Írói tehetségével és irodalmi hatásával messze túlszárnyalta a többi középkori magyarországi latin egyházi írót.
A nagyhírű hitszónok Szűz Mária tiszteletére fogott tollat. Amikor ugyanis 1480 táján kegyetlen pestis dühöngött Magyarországon, Temesvári Pelbárt is több ízben megbetegedett s vallomása szerint egyedül Szűz Mária jósága mentette meg a haláltól.
Így írta meg Mária magasztalására, Jézus Krisztus dicséretére, Szent Ferenc atyának és minden szenteknek tisztességére első prédikációs könyvét a Stellariumot.
Anyagot akart benne adni a kisebb tanultságú papoknak és a falusi lelkipásztoroknak, hogy prédikációikat könnyebben készíthessék. Első könyve csak kezdetét jelezte egyházi szónoklatai hatalmas sorozatának.
Pomeriumában három részből álló nagy beszédgyűjteményt adott közre. Ennek első része, a római katolikus egyház szentjeinek emlékéhez kapcsolódott, második része az állandó ünnepekre szóló beszédeket tartalmazta harmadik része pedig a nagyböjt napjaira szólt.
A félezernél több beszéd közrebocsátása után mint hittudós szolgált egyházának. Expositiojában a zsoltárokat és egyházi énekeket magyarázta, Aureum rosariumában a katolikus vallás tanításait fejtegette.
Megvetéssel beszélt a földi lét örömeiről, haragosan ostorozta az erkölcsi tunyaságot, kikelt a hitbeli tévelygések ellen s gátat igyekezett emelni a humanista szellem terjedése elé, néha bírálóan utalgatva még kortársára, Mátyás királyra is.
Budán hunyt el 1504 januárjában. Latinul írt munkáit Európa-szerte kinyomtatták és terjesztették. Az esztergomi ferences gimnázium 1948 és 2024 között viselte nevét.
Ohmann Béla szobrászművész különleges alkotása a Dóm téren
A nagy ferences szónok és író Dóm téri domborműve a szoborcsarnok egyik legérdekesebb és stílusában is leginkább korhű ruhában ábrázolt szoboremléke. Középen Temesvári Pelbárt szerzetei ruhában ábrázolt, szinte testetlen, aszketikus alakját látjuk csúcsíves fülkében. Elmerült lélekkel prédikál, kezében Biblia.
A hitet mélyen megélő, a természetfeletti világban bízó embert látjuk a szoborban. Oldalt a négy evangélista jelképe, latin feliratokkal: baloldalt fent angyal képében Máté, alatta az oroszlánban Márk, jobboldalt felül a sasban János, az ökörben pedig Lukács jelképére ismerünk.
A szobrász a nagy prédikátor átszellemült, szinte testetlen alakjában a hit világában élő embert ábrázolta. A kompozíció kettős kereszt formájában is keresztény jelkép fejeződik ki, melynek jelentése a győzedelmes Krisztusban kifejeződő főpapi méltóság és apostoli hatalom.
További híreink:
