Emléktáblát avattak: Nemzeti Emlékhely lett a szegedi Dóm és Dóm tér +videó
Jelképes, egyben történelmi pillanatot élhetett át Szeged. Magyarország 22. nemzeti emlékhelye lett a szegedi Dóm és a Dóm tér.
A Dóm tér és a Fogadalmi templom októberben ünnepelte fennállásának 95. évfordulóját, az épületegyüttes nemcsak vallási központ, hanem kulturális és szellemi otthona is a városnak. Mihálffy Béla, Szeged és a Homokhátság kormánypárti országgyűlési képviselője az előző hónapban nyújtott be önálló képviselői indítványt, miszerint kapjon Nemzeti Emlékhely rangot a szegedi Dóm és Dóm tér. A javaslat óriási támogatottságot kapott. A csütörtöki napon Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felavatták a Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítást jelző emléktáblát. Ez jelképes pillanat volt Szeged életében.
Nemzeti Emlékhely lett a szegedi Dóm és Dóm tér
Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulóján a törvény a Nemzeti Emlékhelyek sorában elsőként állított emléket a kultuszminiszter által megfogalmazott eszmének, amelynek köszönheti hazánk a szellemi-kulturális megújulást és előkelő helyét az európai kultúrkörben. A Dóm tér különleges jelentőségét Klebelsberg Kunó legendás kultuszminiszter víziója adja, aki itt valósította meg álmát: hogy a Trianon utáni nemzedék ne csüggedjen el, hanem erőt merítsen, és a kard helyett a kultúrában találja meg a magyar jövő biztosítékát.
Magyarország 22. Nemzeti Emlékhelye lett a szegedi Dóm és a Dóm tér.
A Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítást jelző emléktábla avatóünnepségén ünnepi köszöntőt mondott Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, valamint beszédet mondott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár, Mihálffy Béla, Szeged és a Homokhátság országgyűlési képviselője és Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök is.
Az emléktáblát közvetlen a Dóm mellett helyezték el, és avatták fel.
Ezzel a döntéssel Szeged egyik legfontosabb építészeti és spirituális öröksége, amely a nagy 1879-es árvíz után fogadalmi templomként épült, kiemelt státuszt kapott az országos történeti-kulturális rangsorban. A lépés az eddigi helyi identitáson túlmutató, új nemzeti fókuszt biztosít az egyedülálló épületegyüttesnek.
A szegedi Dóm, a magyar nemzeti akarat és újjászületés szimbóluma
Mihálffy Béla, Szeged és a Homokhátság kormánypárti országgyűlési képviselője a beszéde elején elmondta, hogy amikor a javaslatát benyújtotta az Országgyűlés elé, egy egyszerű felismerés vezette. "Vannak helyek, amelyek nemzedékeken át nem csak őrzik és továbbadják mindazt, ami magyarrá tesz bennünket, hanem inspirálhatnak, irányt mutathatnak számunkra a mai világban."
A szegedi Dóm egy ilyen hely. Itt nem csupán egy gyönyörű épületegyüttest látunk, hanem a magyar nemzeti akarat és újjászületés szimbólumát
- fogalmazott Mihálffy Béla. Kiemelte: az ügy jelentőségét igazolta az is, hogy az Országgyűlés tagjai nagy többséggel, pártállástól függetlenül támogatták a javaslatot.
Ez is azt mutatja, hogy vannak olyan értékek, amelyek a mindennapi politikai vitákon felül állnak. A nemzeti örökségünk, kultúránk megőrzése ilyen közös ügyünk
- hangsúlyozta a politikus, aki a jelenlévő fiatalokat is megszólította.
Megjegyezte, hogy Klebelsberg iskolaépítő programja révén fiatalok százezrei jutottak tudáshoz. Szent-Györgyi Albert itt, ebben a városban fedezte fel a C-vitamint.
Ők is valahol elkezdték talán pont éppen úgy ültek egy ünnepségen, mint ti most itt. Lehet, hogy köztetek ül a jövő Klebelsberg Kunója, aki új utakat talál a jövőben nemzetünk megújítására. Vagy a következő tudós, aki tudományos felfedezésével írja be nevét a történelembe. Vagy éppen az a művész, tanár, orvos, mérnök, aki a maga területén teszi jobbá, szebbé városunkat, országunkat
- fogalmazott Mihálffy Béla. Az országgyűlési képviselő szerint a "Nemzeti Emlékhely rang nem csak elismerés a múltnak, hanem feladatot, iránytűt is ad. Őriznünk kell ezt a szellemiséget és tovább kell adnunk a következő generációknak. Hogy száz év múlva is legyen miért idejönni, legyen mire emlékezni, és legyen miből erőt meríteni."
Ma, amikor nemzeti emlékhellyé avatjuk ezt a teret, valójában ezt az üzenetet erősítjük meg: Magyarországnak szüksége van olyan helyekre, ahol a múlt ereje találkozik a jövő reményével
- zárta beszédét Mihálffy Béla.
