Számok bizonyítják: a Fidesz mögött áll a választók többsége
Dóm téri Pantheon: Benczúr Gyula, történelmi festészetünk művészfejedelme
A magyar történelmi festészet aranykorának egyik legfényesebb csillaga volt Benczúr Gyula. Művészete egyszerre volt látványos, részletgazdag és történelmileg hiteles, amely a mai napig inspirálja a művészetkedvelőket. Szeged városa is őrzi Benczúr Gyula emlékét, így a festő öröksége nem csupán múzeumok falai között él tovább.
A Dóm tér 1930-as ünnepélyes avatására került a Nemzeti Emlékcsarnokba gróf Széchenyi Károly ajándékaként Kisfaludi Strobl Zsigmond másfélszeres életnagyságú mészkő félalakos Benczúr Gyulát megjelenítő szobra. Akadémikus történelmi festészetünk mértékadó mesterét munka közben ábrázolja a mellszobor, mestersége jól ismert eszközeivel, ecsettel, palettával a kezében. A festő elmélyülten figyel, láthatóan az előtte álló feladat teljesítésére koncentrál. A részletező megmunkálású portré Kisfaludi Strobl Zsigmond hiteles, jó jellemábrázolású alkotása. Méltó tisztelgés a történelmi festészet meghatározó művésze, Benczúr Gyula előtt, akivel szobrászként rokon elveket vallott.
Európa-szerte elismert festőfejedelem
Benczúr Gyula 1844-ben Nyíregyházán született majd Kassán töltötte gyermekéveit. Az ottani rajziskolában felkészülve a müncheni festészeti akadémián fejezi be tanulmányait, melynek később tanárává is válik. Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a budapesti történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével. 1883-ig német földön él és alkot, négy évig Szinyei Merse Pállal közös műteremben. A művészetére felfigyelő II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett, egyik uralkodói kastélya máig őrzi nagyszámú alkotását.
Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket is készít, egyúttal a Pesten létrehozott festészeti Mesteriskola élére állva immár Magyarországon is tovább tanít. 1888-ban tiszteletbeli tagjává választotta a bécsi akadémia, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.
Utolsó alkotói korszakát a megrendelésekre készített monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrinc nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával, amely máig Nagyváradon a püspöki palotában tekinthető meg. 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában elismerő visszhangot váltott ki. Pályafutása során díjakat nyert Párizsban, Münchenben, Bécsben és Berlinben.
Egy elismert életút: Benczúr Gyula máig tartó tisztelete
Rerpezentatív portréinak, történelmi festményeinek sikerével első festőnk, aki nemcsak megélt művészetéből, hanem jelentős vagyonra is szert tett. Nyarait az 1870-es évek közepétől a bajorországi Starnbergi-tó partján öccse tervei alapján épült villájában töltötte.
A Nógrád megyei Dolmányban épített műteremlakást, ahol közel két héttel a trianoni diktátum aláírását követően hunyt el. Tiszteletére a települést 1927-ben Benczúrfalvának nevezték el, ámde a térképen ma már hiába keresnénk. A falut 1963-ban a szomszédos Szécsényhez csatolták, napjainkban is annak részét képezi.
Szegeden nemcsak egy petőfitelepi utca viseli nevét, városi múzeumunk képtára is rendelkezik egy festményével. A művészettörténeti közélet lappangóként tartotta nyilván Benczúr Gyula Mátyás és Beatrix esküvője című képét, melyet a művész a budai vár Mátyás termébe tervezett nagyszabású, de halála miatt már nem megvalósult festménysorozatának egyik elemének vázlata. A szakértők sokáig úgy vélték, magángyűjteményben lappanghat Benczúr értékes munkája. Lucs Ferenc gyűjtő hagyatékaként a Móra Ferenc Múzeumba került alkotást Nátyi Róbert művészettörténész azonosította a mester műveként.
További híreink:
