Ez a hír is érdekelheti
Szegedi érintettjei is lehetnek a Tisza Párt adatszivárgásának
A szegedi Dóm tér a történelem viharaiban I.
Kilencvenöt évvel az átadás után rangos minősítés gazdagítja Szeged történelmét. A Dóm tér-t nemrégiben nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
Kilencvenöt évvel azt követően, hogy 1930-ban ünnepélyesen átadásra került az elkészült Dóm tér, Mihálffy Béla országgyűlési képviselő kezdeményezésére a magyar országgyűlés döntésével nemzeti emlékhellyé nyilvánították a városunk jelképévé vált teret. Az ország huszonkettedik nemzeti emlékhelyén a rangos minősítést a helyszínen megjelenítő emléktábla ünnepélyes avatására kerül sor. Ennek kapcsán érdemes visszatekintenünk hogy az eltelt közel egy évszázad történelmi viharai milyen változásokat hoztak a tér megannyi pontján.
Változó, el- és feltűnő címerek a Dóm téren
Az árkádok fölött a téren körbe kőcímereket láthatunk. Eredetileg a trianoni Magyarországnak megmaradt történelmi vármegyecímeket helyezték ki, üresen hagyva az elcsatolt területek vármegyecímereit. Az 1939-41-es visszacsatolásokkor ünnepélyes kiegészítő címeravatások történtek.
Az 1950-es években leverték a Dóm téri homlokzaton lévő megyei címereket, helyükre a 19 megye és 44 hazai város szocialista címerét rakták ki.
A rendszerváltást követően a történelmi címerek kerültek helyreállításra. Ugyanakkor máig hiányzik a mai Aradi vértanúk felé néző átjáró fölött díszes keretben elhelyezett, a Dóm téri építkezések költségeit viselő három együttműködő fél, a csanádi püspökség, a magyar állam és Szeged város címere. 1945 után mindhárom címert leverték. Azóta az átjáró feletti díszes fehér kereten belüli két ablaksor közötti egykori címerhelyek üresen tekintenek az Aradi vértanúk emlékművére..
A Nemzeti Megújhódás eltüntetett emlékműve
Zala György monumentális méretű, impozáns neoromán kőkapuval keretezett domborműve a Dömötör torony oldalán került elhelyezésre. A nemzeti hadsereg 1919 június 5-i szegedi megalakulásakor Horthy Miklós ünnepélyes fogadalomtétele lett allegorikusan megörökítve. A kompozícióban Horthy alakja megváltóként magasodott ki a körülötte csoportosuló alakok közül. Mögötte Károlyi Gyula gróf miniszterelnök állt katonatisztek csoportjával.
Az alkotás oldalán zászlót meghajtó közlegények voltak láthatók, előttük parasztasszony térdelt akinek gyermeke babérágat helyezett el a kormányzó lába elé. Fölöttük a nemzeti géniusz terjesztette ki védőszárnyait. Mögöttük a felkelő Nap, az örök élet szimbóluma, annak jeléül, hogy a magyar éjszakára új nap derül, minden bukásból új törekvés jelenik meg.
A második világháború után a látványos alkotást 1946-ban távolították el és zúzták szét. A tizenhat évet megélt emlékmű helyének körvonalai a mai napig kirajzolódnak a Dömötör-torony falazatán.
Kereszt és liliom
A Nemzeti Emlékcsarnok Pázmány Péter szoba bal kezében nagy apostoli kettőskeresztet tartott. Az egykori esztergomi érsek szobrának vaskeresztjét az 50-es évek elején lefűrészelték, pótlására mindmáig nem került sor. Az, hogy a köztéri, árkádok alatti kettőskereszt csípte a kommunista hatalom szemét még valahol megérthető.
Ámde a püspökségi szárny szemináriumi kápolnájának sarkán lévő tíz méteres magasságban kihelyezett Szent Imre szobor kézben tartott, elkészültekor aranyozott liliomját miért kellett lefűrészelni, talán nemcsak e sorok írójának rejtély. Színaranynak hitték? A liliom a szüzességi fogadalmat tett herceg szellemi tisztaságának is jelképe, személyéhez kötődően ábrázolták gyakran ezzel a virággal. A liliom kézfej feletti felső szára mindmáig hiányzik.
További híreink:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025