Kormányinfó: Kémkedés miatt feljelentést tett az igazságügyi miniszter +videó
Alsóvárosi ferencesek történelmi kincsei
Különleges történelmi értékek kerülnek reflektorfénybe Szegeden: az alsóvárosi ferencesek évszázadokon át megőrzött kincsei most szélesebb közönség számára is láthatóvá válhatnak. A gótikus bútorritkaság és a királyi eredetű miseruha is azt bizonyítja, hogy az alsóvárosi ferencesek rendház nemcsak vallási, hanem kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
Mihálffy Béla országgyűlési képviselő kezdeményezésére történelmi emlékhely lesz az alsóvárosi ferences templom és kolostor épületegyüttese. A Szegedma már több cikkben foglalkozott a ferences rendház és istentiszteleti hely múltjával, most a szerzetesek által megőrzött további különleges értékekre szeretnénk felhívni a figyelmet.
A legrégebbi magyar ülőbútor Szegeden található
Marchiai Jakab (1391-1476) bíróból lett itáliai ferences szerzetes hitvédő és hittérítő céllal 1436 és 1458 között számos alkalommal tevékenykedett hazánkban is. Korabeli elismertségét és súlyát jelzi, hogy Kapisztrán János nándorfehérvári csatanyerés után bekövetkező halálát követően is őt küldi a pápa Magyarországra folytatni a kapisztráni küldetést.
A már életében sokak által szentként tisztelt szerzetes szegedi jelenlétéhez kötik azt a gótikus faszéket, mely egyfajta ereklyeként is évszázadokon át Marchiai Szent Jakab karosszékének tulajdonítottan őrződött meg. A háttámlájára ragasztott, 1846-os latin nyelvű felirat szerint Marchiai Szent Jakab O.F.M. pápai követé volt, aki egy ideig a szegedi rendház házfőnöki tisztségét is ellátta.
A karosszék lécvázas szerkesztéssel készült, rudakkal összekötött, négy hasábos lábon áll, amelyeken jól láthatóak a toldások, amelyekkel feltehetően Marchiai Jakab 1726-os szentté avatása alkalmával magasíthatták meg. Háttámlája enyhén hátradől, és két részből áll: egy téglalap alakú, sima lapból, illetve az alatta levő zegzugmintás szegélylécből. A vízszintes kartámasztók alatt váltakozó díszítések találhatók. Az egyetlen megmaradt 15. századi hazai gótikus karosszék őrzési helye mindmáig a szegedi ferences rendház.
Mátyás miseruha
A Hunyadiaknak Alsóvároson egykoron háza állt, a közelben a mai Hódmezővásárhely térségében kiterjedt birtokaik voltak. Szeged polgárai a változatos 15. századi belviszályok során mindig hűségesek voltak a Hunyadiakhoz, a fellelhető számos írásos forrás szerint Mátyás király szívesen jött Szegedre, számos jogot és kiváltságot is adományozott a városnak. Így nem meglepő, hogy egy alkalommal 1465-ban Szeged-Alsóvároson a ferenceseknél járva saját palástját adományozta a templomnak miseruha készítése céljából.
A liturgikus öltözékké átalakított egykori királyi ruhadarabon 824 gyöngy található. Eleje bélésén fekete tussal nyomtatott betűkkel írott latin felirat olvasható, mely a miseruha készítés- és eredettörténetét tartalmazza. Magyar fordításban:
„E miseruha anyagának alapja a felséges Corvin Mátyásnak, a magyar nép igen szeretetreméltó királyának palástjából való. Mivelhogy Őfelsége ebben a Havas Boldogasszony bazilikában tartott országgyűlés végeztével gondoskodott a templom felújításáról és ezt a gyöngyökkel díszített ruhát Isten nagyobb dicsőségére és a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére 1465-ben nagylelkűen felajánlotta. Az Ő kegyes emléke legyen áldott örökre!”
Alsóvárosi ferencesek: az értékek őrei
A szegedi ferences rendház egyedi értékeinek kiállításának gondolata már a nagyárvíz után is felvetődött. Az 1896-os millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva egy kisebb tárlatot rendeztek, amit Ferenc József elismerő királyi oklevéllel méltányolt. Zadravecz István házfőnök kezdeményezésére 1918-ban az egyik kolostori folyosón nyílt egy évtizedekig fennálló állandó kiállítás, majd a 2010-es években saját kolostori látogatóközpont állt az érdeklődők rendelkezésére. Alsóváros ferences közössége mindmáig a magyar történelem számos különleges értékének őrzője.
További híreink:
