A kormányfő szerint a változás a legnagyobb kockázat ma Magyarországnak
Különlegességek Szeged-Alsóváros ferences épületegyüttesébe
Mihálffy Béla országgyűlési képviselő előterjesztése nyomán hamarosan méltó elismerést kaphat Szeged egyik legfontosabb épített öröksége. Az alsóvárosi ferences templom és kolostor 500 éves falaival a nemzeti emlékhelyek sorába emelkedhet, megőrizve a jövő számára a múlt értékeit. A cikkben bemutatjuk a helyszín különlegességeit, köztük a világszerte egyedülálló paprikaharangot és a középkori kőtár felbecsülhetetlen kincseit is.
Mihálffy Béla, Szeged és a Homokhátság kormánypárti országgyűlési képviselőjének kezdeményezésére hamarosan történelmi emlékhellyé válhat az alsóvárosi ferences templom és kolostor. A cél az 500 éves épületegyüttest a nemzeti örökség kiemelt helyszíneként megőrizni a jövő generációinak. Mindehhez a Nemzeti Emlékezet Bizottságának támogató döntése szükséges. Alsóváros országgyűlési képviselőjeként Mihálffy Béla az előterjesztést megtette, a várható kedvező döntésről a közeljövőben értesülhetünk. Ennek kapcsán néhány különlegességet, érdekességet szedtünk csokorba, mely a látogatók számára is megtekinthető.
Az alsóvárosi ferences templom és kolostor különlegessége
Tudomásunk szerint nincs másik olyan harang a világon, melyet a paprikáról neveztek volna el. Szeged-Alsóváros fűszerpaprika termesztő és feldolgozó hagyományai, ennek akkori gazdasági jelentősége is kifejeződött a harang elnevezésében.
A harang története is magán viseli a huszadik század sorsfordulóit. Az első világháború során Magyarország legtöbb harangja, így alsóvárosiak is hadiipari célú begyűjtésre kerültek. 1920-ben kerülhetett sor ezek pótlására. A paprikatermesztők adományaiból készített harangot Péri Bonaventura rendházfőnök javaslatára nevezték el paprikaharangnak.
Bár a II. világháború időszakában is felvetődött a harangok hadicélú beolvasztásának gondolata, erre végül nem került sor. A paprikaharang kongása egészen 2005-ig jelezte a szertartások kezdetét, az idő múlását, mígnem 84 évvel a felszentelése után megrepedt. A paprikaharang helyett Gombos Miklós öntő készült 750 kg-os új harangot önteni. Eredetileg a paprikaharangot anyagát is fel kívánták használni az új, nagyobb haranghoz. A Szegedi Városvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Móra Ferenc Múzeum azonban gyűjtést szervezett az anyagköltségért, hogy a paprikaharang megmenekülhessen. Sikerült is összegyűjteni az anyagköltséghez hiányzó 940.000 forintot. Az új harangot Bálint Sándorról nevezték el, a paprikaharangot pedig a templom sekrestyéhez vezető oldalfolyosóján kiállítva vehetjük szemügyre.
Egyedülálló ferences kőtár
A szegedi ferences templom és kolostor több régészeti feltárása, épületkutatása során jelentős faragott kőanyag került elő. Ezek szakszerű bemutatására a középkori kőtárat hoztak létre. A Fülöp Róbert építészmérnök tervei alapján 1997-ben, a külső kolostorudvar északi bejárata mellett elkészült kiállítóhelyen kapu- és ablakmaradványokat, faragott záróköveket és kőpilléreket tekinthetünk meg.
A kolostorudvaron Kapisztrán és Zadravecz
A rendház és templom egy négyszögletes belső udvart vesz körbe. Jelenleg ennek egyik sarkánál felállítva látható Kapisztrán Szent János 1922-ben készült 180 cm magas bronz szobra a Hunyadiaknak kialakítandó emlékhely kapcsán került a templomba. A szobor eredetileg a Fájdalmas Szűzanya oltár mellett bástyaszerű talapzaton állt, 2015-ben helyezték át a kolostor udvarába. Damkó József budai várban felállított szobráról készített kicsinyített másolat a diadalmas keresztes zászlót magasba tartó rohamot vezető harcos szentet ábrázolja. Miközben egy halott török katona hátára lép, mellette egy magyar vitéz kürtjébe fúj, megadva a támadás jelét.
A budai szobor és szegedi másolatának felállíttatója egyaránt Zadravecz István, akkor már katolikus tábori püspök volt, aki egykoron a szegedi ferences rendház főnökeként a nemzeti hadsereg szervezésében játszott szerepe miatt is szívesen tekintett egyfajta kortárs Kapisztránként magára. Szegedi működését, immár püspökként egy márvány emléktáblával is megörökítette, amelyet a kommunista hatalomátvétel után levertek. A széttört márványtábla szerencsére fennmaradt és a rendszerváltást követően összeillesztve a kolostorudvar egyik falára került kihelyezésre, ahol ma is látható.
További híreink:
