A kormányfő szerint a változás a legnagyobb kockázat ma Magyarországnak
Fehér tollas hősök és kék nadrágok: 1848-1849 szegedi eseményei
Amikor a márciusi szél a Tisza felett is megforgatta a szabadság zászlóit, még senki sem sejtette, hogy egy vidéki város válik az ország utolsó reménységévé. Az események sodrában 1848 nem csupán a pesti utcák forradalmát hozta el, hanem Szegedet is a történelem főszínpadára emelte, ahol a kormány és a honvédség sorsa dőlt el. A folyóparti város falai között olyan politikai és katonai döntések születtek, amelyek végérvényesen átírták a nemzet jövőjét.
A magyar történelem sorsfordító esztendeje, 1848 nem csupán a pesti eseményekről szólt, hanem alapjaiban határozta meg Szeged fejlődését és politikai súlyát is. Szeged forradalmi lázban égve nemcsak katonákat és felszerelést adott a hazának, hanem egy rövid, de annál kritikusabb időszakra az ország tényleges fővárosává is vált.
Az 1848 eseményeinek szegedi visszhangja
A forradalom szele vízi úton érte el a várost:
március 17-én a Pannónia gőzhajó fedélzetén érkezett meg a 12 pont és a szabadság híre.
A helyi közösség reakciója azonnali és látványos volt, a szegedi polgárok pedig jelképes lépésekkel hitelesítették elkötelezettségüket. A közterületek átnevezése – például a Széchenyi tér Szabadság térré alakítása – jól mutatta, hogy a városvezetés és a nép egy emberként állt a változások mellé, a városháza címeréről pedig eltávolították a császári kétfejű sast.
1848 katonai sikerei és a legendás fehér tollasok
Szeged gazdasági erejét bizonyítja, hogy a város saját költségén, több mint hétezer rőf vitorlavászonból biztosította a 3. honvédzászlóalj ruházatát, a helyi Kékfestő Cég pedig önkéntesen vállalta a festés munkálatait. Damjanich János parancsnoksága alatt itt kovácsolódott össze az a "mágnászászlóalj", amelynek tagjai – ügyvédek és iparosok – később fehér tollal a kalapjuk mellett váltak a szabadságharc legelszántabb harcosaivá.
A történelmi adatok szerint a szegedi honvédek önáldozata oly mértékű volt, hogy a felszereléshiány ellenére sokan kiegyenesített kaszával, mezítláb indultak a déli frontra védeni a hazát.
Kevesen tudatosítják, de 1849 júliusában, a hadi helyzet fokozódásakor Kossuth Lajos Szegedet tette meg az ország ideiglenes fővárosává. Itt ülésezett a kormány és a képviselőház, és városunk falai között fogadták el a történelmi jelentőségű nemzetiségi törvényt is. Bár a szabadságharc végül Haynau csapatainak közeledtével tragikus fordulatot vett, Szeged szerepe ezekben a hónapokban megkérdőjelezhetetlenül kiemelte a várost a vidéki települések sorából.
További híreink:
