100 éve Szeged: a csokoládéval kicsalt törvényszéki vallomás
100 éve Szeged: Amikor „kutyák napját” tartották a Szegedi Törvényszéken
Egy nyári harapás és egy szatymazi kutyalátogatás elegendő volt ahhoz, hogy 1926-ban zsúfolásig megteljen a szegedi tárgyalóterem. A közönség izgatottan követte a fekete Tacsi és a barna Bojszi ügyét, mintha nagy bűnügyet tárgyalnának. A szegedi bíróság végül milliós pénzbüntetést szabott ki a gazdákra, a város pedig napokig a kutyaperekről beszélt.
Száz esztendővel ezelőtt, 1926 februárjának végén különös izgalom lengte be a szegedi törvényszék folyosóit. A korabeli újságok szerint „a kutyák napja volt” a bíróságon: komoly tekintetű bírák, jogászok és kíváncsi polgárok hosszú órákon át két apró négylábú miatt töltötték meg a tárgyalótermet. A padsorok zsúfolásig teltek, s a hangulat – mint írták – olyan feszültté vált, „amilyen csak igen érdekes és nagyarányú bűnügyek főtárgyalásánál szokott megnyilvánulni”.
A fekete Tacsi esete a szegedi ház folyosóján
Elsőként a fekete Tacsi „ügye” került sorra. A kutya gazdája Blau Ignác ruhakereskedő volt, akinek kedvence az előző nyáron a Kelemen utcai ház folyosóján megharapta Fuchs Ervin zongoratanár kislányát. A felháborodott apa feljelentést tett, sőt kártérítési pert is indított, mert – ahogy mondta – a harapás nyoma örökre megmarad a gyermek arcán.
A per előzményével is kiemelten foglalkozott korábban a lap, melyről ebben a cikkünkben írtunk:
A tárgyalás hosszan elhúzódott. Tanúkat hallgattak ki, lakókat kérdeztek, s a jegyzőkönyvbe mindent gondosan feljegyeztek, mintha valóban súlyos bűntény történt volna. A kereskedő azzal védekezett, hogy a kislány incselkedett az állattal, ráadásul „éppen akkor, amikor a fekete Tacsi ebédjét fogyasztotta”.
A bíróság végül kimondta a döntést: gondatlanságból elkövetett testi sértés. A gazdát négymillió korona pénzbüntetésre ítélték, bár az ítélet végrehajtását felfüggesztették. A bírák szerint a hibát az okozta, hogy az ebzárlat idején a kutyát nem tartotta megkötve. A folyosón ekkor már suttogva jegyezték meg a jelenlévők:
Úgyis csak azért folyik ez a per, mondoták ezután az érdekeltek, mert kártérítést is akarnak kapni...
Bojszi szatymazi kalandja
Alighogy az első ügy véget ért, következett a barna Bojszi története. A szatymazi esetben Wagner Adolf nyugalmazott igazgató-tanár kutyáját vádolták azzal, hogy megharapta a négyéves Bálint Sárikát. A gazda azonban tagadott: szerinte nem is az ő állata volt a tettes.
A tárgyalás itt is heves vitákkal telt. A kérdés az lett, vajon Bojszi ment át a szomszéd udvarába, vagy a másik kutya kereste fel őt. Tanúk sorakoztak, feltételezések hangzottak el, s a bírák komoly arccal mérlegelték a kutyalátogatások körülményeit.
A döntés végül megszületett: a tulajdonos gondatlanságot követett el, mert nem akadályozta meg, hogy kutyája átjárjon a szomszédba. Wagner igazgatót hárommillió korona pénzbüntetéssel sújtották.
Egy különös nap vége
Délután két órakor a bíróság bezárta az aktákat. A „kutyaperek” lezárultak, a hallgatóság lassan elszállingózott, a törvényszék folyosói pedig visszanyerték megszokott komolyságukat. A korabeli újságírók azonban megjegyezték: ritkán fordult elő, hogy a város közönsége ennyire izgatottan kövessen két kis eb történetét.
Szeged akkor egy napra nem politikáról, nem gazdaságról, hanem Tacsi és Bojszi sorsáról beszélt. A történet pedig megmaradt a város emlékezetében – annak bizonyítékaként, hogy a hétköznapi élet apró eseményei néha nagyobb érdeklődést váltottak ki, mint a legkomolyabb perek.
További híreink:
