Szeged

Téli madáretetés Szegeden és környékén: életmentő tippek

Böjthe Sándor
2026. január 11., vasárnap
A fagyos napokon kevés a természetes táplálék. Szeged térségében a tudatos madáretetés életmentő lehet.
Téli madáretetés Szegeden és környékén: életmentő tippek
Fotó: Shutterstock

Amikor a Napfény városában hirtelen „igazi tél” lesz, a kertben és a parkokban élő madarak helyzete egyik napról a másikra nehezedik meg. Szeged térségében a vastag, tartós hótakaró ritkább vendég, ezért egy váratlan havazás különösen nagy gondot okozhat: ami tegnap még avarban, bokrok alatt elérhető mag és bogyó volt, az ma reggelre jéggé fagyva eltűnik. Ilyenkor sokkal inkább az eleség hiánya veszélyes számukra, mint maga a hideg. Egy jól működő, rendszeresen töltött etető a kemény fagyok idején szó szerint életmentő lehet, főleg a kis testű fajoknak, amelyeknek rövid idő alatt kell elegendő energiát gyűjteniük a fagyos éjszakához.

Extrém hidegben így segítsünk a madaraknak Szegeden
Extrém hidegben is segíthetünk a madaraknak Szegeden, de nem mindegy hogyan. Fotó: Shutterstock. 

A madáretetés persze nem csak segítség: élmény is. Aki egyszer végignézte, ahogy a cinegék akrobatikáznak a szotyolán, a csuszka elviszi a magot és egy kéregrepedésben „munkapadra” teszi, vagy ahogy a fekete rigó megjelenik az almánál, az érti, miért válik ez sok családban téli szokássá. Ráadásul a madarak a kertben nem haszontalan vendégek: gyommagot, rovarokat, kártevőket is összeszednek, vagyis a természet a maga egyszerű módján visszaad valamit a gondoskodásért.

Kik jönnek az etetőre Szeged környékén?

A téli etetők legbiztosabb vendégei a széncinegék és kék cinegék, amelyek a napraforgót és a zsíros falatokat is gyorsan megtalálják. Gyakran felbukkan a csuszka is, jellegzetes mozgásával a fatörzsön akár fejjel lefelé. A verebek csoportosan érkeznek, a zöldikék és a tengelicek pedig színt és nyüzsgést hoznak az etető köré. A vörösbegy inkább a talajon vagy alacsony tálcán keresgél, ezért neki kifejezetten jól jön a törmelékes, kisebb szemű mag. A fekete rigó viszont sokszor a gyümölcsre mozdul: egy félbevágott alma a hideg napokon nagy csalogató. Időnként harkály is bejárhat a hájra, sőt néha megjelenhet egy karvaly is a környéken, ezért az etetőhely megválasztása nem csak kényelmi kérdés.

Mit tegyünk ki, és mit kerüljünk el?

A téli alapélelem Szeged térségében is a nyers, sótlan, pirítatlan napraforgómag. Ehhez érdemes kölest, muhart vagy apróbb magokat is keverni, mert nem minden faj tudja feltörni a nagy szemeket. 

Diót, mogyorót csak sótlanul, inkább aprítva adjunk, a földön keresgélőknek pedig kevés zab, kukoricadara is szóba jöhet. A rigóknak és vörösbegyeknek jó választás az alma: félbevágva, tálcára téve vagy bokorágra szúrva.

A hidegben külön kincs az állati zsiradék: sótlan háj, faggyú, illetve megfelelő módon kihelyezett cinkegolyó. Fontos, hogy a hálós kivitel helyett jobb tartóba tenni, mert a hálóba beleakadhatnak.

Ami viszont tiltólistás, az a kenyér és a péksütemény. Gyorsan nedvesedik, erjedhet, penészedhet, és emésztési bajt is okozhat. Ugyanígy kerülendők a sós, fűszeres maradékok, a füstölt szalonna, a romlott vagy dohos magok, valamint a cukros édességek. A madarak nem „konyhai hulladékmegsemmisítők”: csak olyasmit érdemes kihelyezni, ami nekik való.

Etető, helyszín, tisztaság: a három alapszabály

A leghasznosabb etetőnek teteje van, mert az eleséget szárazon tartja – a megázott mag gyorsan penészedik, a ráfagyott szemekhez pedig nem férnek hozzá. Szegeden ugyan nem mindig havas a tél, de ha egyszer nagyobb csapadék jön, a tető nélküli etető pár óra alatt használhatatlanná válhat. Jó megoldás a silóetető is, mert védetten tárolja a magot, de tálcás etetőt is érdemes mellé tenni a talajon keresgélőknek.

A hely kiválasztásánál legyen közel bokor vagy fa, ahová a madarak menekülhetnek, de ne közvetlenül a sűrűbe kerüljön az etető, mert az a macskáknak kedvez. Ha a környéken sok a kóborló vagy kijárós cica, tegyük magasabbra az etetőt, és úgy, hogy ne tudjanak lesből ráugrani.

A harmadik alapszabály a tisztaság: a koszos etető betegségek forrása lehet. Időnként ki kell üríteni, a héjakat és maradékot eltávolítani, az etetőt átmosni, majd teljesen kiszárítva újratölteni. Az etető alatti hulladékot is érdemes összeszedni, mert a penészedő maradék nemcsak fertőzésveszély, hanem rágcsálókat is odavonzhat.

Ha elkezdtük, tartsunk ki mellette

A nagy fagyok idején a legnagyobb segítség a kiszámíthatóság. A madarak gyorsan „ráállnak” egy etetőre, és ha a legkeményebb hidegben hirtelen üresen marad, nehezebb helyzetbe kerülnek. Nem kötelező etetni, de ha belefogunk, érdemes folyamatosan csinálni a tél végéig, különösen akkor, amikor a hó és a jég hirtelen elzárja a természetes táplálékot.

További híreink:

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.