Bérek és munkahelyek: Szegeden is működik a modell

A nettó keresetek dinamikus emelkedése nem véletlen, hanem tudatos kormányzati döntések eredménye – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Az M1 aktuális csatornán és a Kossuth rádióban elhangzott nyilatkozatai szerint a családi adókedvezmények hatása miatt a hazavitt fizetések gyorsabban nőnek, mint a bruttó bérek, és ez a tendencia a következő időszakban is fennmaradhat. Az államtitkár többek között Szegedet és Debrecent hozta fel példaként.

Szeged és a felzárkózó térségek

Czomba Sándor rámutatott: mára alig akad olyan vármegye, ahol a bruttó átlagkereset ne érné el a 600 ezer forintot. Az egykor leszakadó térségek folyamatosan zárkóznak fel, az olló szűkül, miközben egyre több munkahely jön létre. Ennek egyik látványos példája Szeged és környéke, ahol az elmúlt években ipari és szolgáltatói beruházások sora jelent meg, új lehetőségeket teremtve a helyben élőknek.

Az államtitkár szerint a munkahelyeket oda kell vinni, ahol a fiatalok és a megfelelő munkaerő rendelkezésre áll. Szegedet Debrecen, Nyíregyháza és Pécs mellett említette mint olyan térséget, ahol ez a szemlélet kézzelfogható eredményeket hozott.

Munkahely mellé lakhatás is kell

A munkahelyteremtés önmagában nem elég – hangsúlyozta Czomba Sándor –, a lakhatási feltételeket is biztosítani kell. Ezzel összefüggésben példaként említette a 3 százalékos fix kamatozású hitelt, amely a munkavállalók számára kiszámíthatóbb jövőt jelenthet. Szegeden, ahol az ingatlanpiac az egyetemi és ipari jelenlét miatt különösen élénk, ez a konstrukció sok család számára jelenthet reális előrelépést.

Az államtitkár kitért arra is, hogy bár a foglalkoztatási adatok enyhe csökkenést mutatnak, ennek hátterében elsősorban demográfiai okok állnak. A munkanélküliség továbbra is alacsony, és beszédes adat, hogy az állásukat elvesztők több mint 40 százaléka három hónapon belül újra el tud helyezkedni.

Magyarországon jelenleg több mint 4 millió 600 ezer ember dolgozik, ami az Európai Unióban a nyolcadik hely körüli pozíciót jelenti. A foglalkoztatottság stabil, a bérek pedig érdemben emelkednek – összegezte Czomba Sándor.

Programok és béremelések

A kormány két célzott programmal is segítette az elhelyezkedést: az Ifjúsági Garancia Programmal, valamint a 30 év felettieket támogató foglalkoztatási programmal. Jelenleg több mint 60 ezren dolgoznak ezeknek köszönhetően. Az államtitkár szerint a bérek növekedése azért is kulcskérdés, mert a gazdasági növekedésben egyre nagyobb szerepet játszik a belső fogyasztás.

Ezt a célt szolgálja az idei 11 százalékos minimálbér- és a 7 százalékos garantált bérminimum-emelés is, amelynél a tárgyalások során fontos szempont volt, hogy a bérek emelése ne veszélyeztesse a munkahelyeket, ugyanakkor érezhetően javítsa a családok mindennapi helyzetét.

További híreink: