Bezárt a Rózsafa Söröző, most a döntés oka is kiderült
Ahogy korábban lapunk is megírta, 2026 elején sem állt meg a szegedi vendéglátóhelyek bezárásának folyamata. A városban már-már megszokottá váló tendencia újabb, sokak számára fájdalmas állomáshoz érkezett: végleg lehúzta a rolót a Rózsafa söröző. A hír először a Szegeden láttam és hallottam Facebook-csoportban jelent meg, majd megerősítést nyert, hogy nem ideiglenes szünetről, hanem végleges bezárásról van szó. A tervek szerint az épületet elbontják, a helyén új társasház épülhet.
A Rózsafa azonban jóval több volt egy egyszerű sörözőnél. Bár az elmúlt években az épület állapota már nem a régi fényét tükrözte, a hely mégis szervesen hozzátartozott Szeged polgári városképéhez. Szecessziós kerítése, városszövetbe illeszkedő elhelyezkedése és több évtizedes múltja miatt sokak számára a bezárás nem csupán egy vendéglátóhely elvesztését jelenti, hanem egy újabb darab eltűnését abból a városból, amelyet Szeged lakói ismertek és megszoktak.
Miért döntött a Rózsafa Söröző bezárása mellett a tulajdonos?
A Rózsafa söröző január elsejével zárt be végleg, az épületben a második világháború után volt először vendéglátóhely. A tulajdonos, a vendéglátásban közel fél évszázadot dolgozó Marosi Péter negyven éven át vitte a helyet, mielőtt meghozta a végső döntést.
A tulajdonos a Délmagyarnak elmondta, hogy a gazdasági környezet és a folyamatosan fogyó vendégkör már korábban is nehéz helyzetbe hozta az üzletet, de az utolsó lökést a további szigorítások adták meg. Újabb elszámolási rendszerek, további pénztárgépek bevezetése következett volna, amit már nem akart vállalni.
Emellett komoly érvágást jelentett, hogy a vendégek jelentős része átszokott a nemzeti dohányboltokba és a közeli garázsboltokba, ahol jóval olcsóbban jutnak italhoz, mint a hagyományos kocsmákban és sörözőkben.
A bezárás így nem egy hirtelen, drámai csőd eredménye lett, hanem egy hosszabb folyamat vége. Szombaton a már teljesen kiürített helyen búcsúbulit tartottak, kizárólag a személyzet számára. A berendezések eltűntek, a pult, a biliárdasztal, a zenegép már nem volt a helyén, csak a csupasz falak maradtak. A hivatalos átadást követően akár már a bontás is megkezdődhet.
Marosi Péter számára ezzel lezárult egy hosszú fejezet: nyugdíjasként új életet kezd, miközben egy egész korszak ér véget a szegedi vendéglátás történetében.
Több mint egy söröző története
A Rózsafa bezárása így véglegessé tette mindazt, amiről korábban csak lehetőségként beszéltünk. Nem csupán egy vállalkozás szűnt meg, hanem egy épület és egy életforma is eltűnik a város térképéről. A régi, törzsvendégekre építő, „beülünk egy sörre” logikával működő vendéglátómodell egyre kevésbé talál kapaszkodót a belvárosban. A múlt és a hangulat önmagában már nem elég, a túléléshez folyamatos megújulás és jelentős tőke szükséges.
