Szeged is példát mutat: hazánkba érkezik geotermikus csúcs

Magyarország újabb nemzetközi elismerést könyvelhet el az energetika terén: 2028-ban Budapest adhat otthont Európa legjelentősebb geotermikus kongresszusának. A rendezés mögött nemcsak sikeres kormányzati stratégia, hanem városaink, köztük Szeged kimagasló teljesítménye is ott áll.

Európa újra Magyarországra figyel: Több, mint húsz évvel azután, hogy Szeged 2003-ban vendégül látta az Európai Geotermikus Kongresszust, a szervezet vezetősége újra hazánknak szavazott bizalmat. Az Energiaügyi Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közleménye szerint a döntés nemcsak a nemzeti geotermikus politika sikereinek, hanem a jövőbe mutató terveinknek is szólt. Magyarország az első öt között szerepel a földhő hasznosításában Európában – és ezt a pozícióját nemcsak őrizni, de erősíteni is kívánja.

A siker mögött: Szeged, mint referencia

A 2028-as budapesti rendezés ugyan a fővárosban lesz, de az országos teljesítményben meghatározó szerepet játszik Szeged. A város már több mint egy évtizede élen jár a geotermikus energia hasznosításában: kilenc termálkút táplálja a távfűtési rendszert, évente 1,8 millió köbméter földgázt kiváltva. A metánleválasztással kiegészített rendszer nemcsak hatékonyabbá, hanem fenntarthatóbbá is teszi a hőtermelést – és ez nem csak technológiai vívmány: évi 27 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást előznek meg, ami körülbelül 15 ezer autó emissziójának felel meg.

A Geo Hőterm Kft. és az SZTE kutatói együttműködésében működő rendszer technológiai megoldásai ma már országos mintát kínálnak. Nem véletlen, hogy a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében Szeged távfűtési hálózatának további bővítése is célkeresztbe került.

Nem csak környezetbarát, de fontos is

A geotermikus energia kérdése azonban ma már nemcsak technológiai, hanem világképi ügy is. Ezt hangsúlyozta Czepek Gábor államtitkár is, amikor Szegeden, az ELI ALPS kutatóközpontban tartott energiaügyi fórumon kijelentette: ha az Európai Unió teljes embargót vezetne be az orosz energia ellen, az a magyar energiaszámlát 20 százalékkal emelné. Ez nemcsak a háztartásokat, de a kisvállalkozásokat és az ipart is érintené.

A kormány válasza egyértelmű: hazánk az atomenergia és a megújulók, köztük a geotermia párosára épít. Ebben a stratégiai ívben Szeged a megújuló energia egyik zászlóshajója – olyan város, amely már most kézzelfogható eredményeket mutat fel a zöld átállás területén.

Hazai modell, európai példa

Gonda Bence, az SZTFH stratégiai elnökhelyettese hangsúlyozta: a magyar modell egyszerre épít az állami szerepvállalásra, a pénzügyi ösztönzőkre, az egyszerűsített engedélyezésre és az akadémiai-piaci-állami partnerségre. Ez az integrált megközelítés tette lehetővé, hogy hazánk versenytársait – köztük Dublint, Glasgow-t vagy Hága városát – megelőzve elnyerje a kongresszus rendezésének jogát.

A kongresszus időpontja nem véletlen: 2028-ra már mérhető eredmények várhatók a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció célkitűzéseiből. Addigra több mint egymilliárd köbméter földgáz kiváltása válhat valóra, a távfűtési és áramtermelési kapacitások pedig sokszorosukra nőhetnek.

Energetikai politika és nemzeti konzultáció

A 2028-as EGC megrendezése tehát nemcsak presztízskérdés, hanem annak bizonyítéka, hogy a kormány energiapolitikája nemzetközi visszaigazolást kapott.

Szeged számára is különösen fontos: a város, mint tudásközpont energetikai rendszere  már most is példát mutat, és a további kormányzati és egyetemi beruházásokkal még jobban fejlődhet. A szegediek számára ez a rezsistabilitás, az energiafüggetlenség és a környezetvédelem kézzelfogható kombinációját jelentheti. És ahogy 2003-ban Szeged adott otthont az EGC-nek, most a város úttörő szerepe ismét ráirányíthatja a figyelmet a Dél-Alföldre – immár akár a fővárosi kongresszus egyik hivatkozási alapjaként.

Ez is érdekelhet: