Szegedről üzent az államtitkár: 20 százalékos rezsinövekedés jöhet

Ha az Európai Unió elzárná az orosz energiát, Magyarország energiaszámlája azonnal 20 százalékkal nőne – figyelmeztetett Czepek Gábor államtitkár a szegedi lézerközpontban.

Szeged adott otthont annak az energiaügyi fórumnak, amelyen az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nem kertelt: ha Brüsszel keresztülveri az orosz energiahordozók teljes embargóját, annak közvetlen következménye lenne a hazai energiaszámlák ugrásszerű növekedése. A rendezvény helyszíne a tudományos világ egyik szimbóluma, az ELI ALPS lézeres kutatóközpont volt – de a téma egyáltalán nem csak a kutatókat érinti: mindannyiunk pénztárcáját.

20 százalékos drágulás jöhet

– hangsúlyozta Czepek Gábor. Ez nemcsak a lakossági rezsiköltségeket érintené, hanem az ipart és a kisvállalkozásokat is – így természetesen Szegedet is.

Az államtitkár szerint ez a lépés nemcsak gazdaságilag, de stratégiailag is káros lenne, mert forrást vonna el a zöld átmenet megvalósításától. Mint fogalmazott: „a józan ész alapján kell dönteni”, és szerinte ez azt jelenti, hogy a keleti energiaforrásokat nem lehet egyik napról a másikra eldobni. A Brent típusú olaj drágább, mint az orosz Ural; a nyugati gáz többe kerül, mint a keleti.

Atomerőmű és napenergia: Szeged sem marad ki

Az energiapolitikai „józan ész” magyar válasza a napenergia és az atomenergia párosa – hangzott el a fórumon. A kormány célja, hogy Paks 1 működését meghosszabbítsák a 2050-es évekig, miközben Paks 2 felépítése is továbbra is stratégiai cél. Ez a kettős pillér biztosítaná, hogy hazánk hosszú távon is versenyképes és fenntartható maradjon.

Szeged szempontjából különösen érdekes, hogy a fórum egyik hangsúlya éppen a geotermikus energia volt. Mint ismeretes, a város környéke kiváló adottságokkal rendelkezik ezen a téren. A Jedlik Ányos program részeként jelentős állami források érkezhetnek a geotermikus energia hasznosítására – akár a szegedi távhőrendszer bővítésére is.

Geotermia, biogáz, energiatárolás

Horváth Viktor helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az energetikai kutatás-fejlesztési forrásokból Szeged és térsége is profitálhat. A biogáz- és biometán-termelésre 40 milliárd forint áll rendelkezésre. Hamarosan új pályázatok is indulnak energiatárolási célokra – ezekre bármilyen méretű vállalkozás pályázhat.

A jövő egyik kulcsa az energiatárolás: jelenleg hazánkban 128 MW-nyi tárolókapacitás működik, de a cél 2030-ra legalább 30–35 százalékos arány. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a megújuló energia kiegyensúlyozottan működjön a rendszerben.

Mi a tét?

Az államtitkár szerint ma már nem pusztán technikai kérdés az energiapolitika – hanem világnézeti. A patrióta és a globalista, zöld szemlélet ütközik egymással. Magyarország – és benne Szeged – csak akkor maradhat versenyképes, ha nem mond le arról, ami ma még olcsóbb: az orosz energiaforrásokról.