Jókai Mór az írófejedelem +videó
Életútja és névváltoztatásának története kalandos, akár a regényei. Így lett Jókai Mór a 19. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb alakja.
Jókay Móriczként született Komáromban. A kisnemesi ipszilon az 1848-as forradalmi hevülettel változott i-re, a Móric ic végződésének elhagyását írótársának Tóth Lőrincnek köszönhetjük, aki leveleiben így szólította. A fiatal Jókainak ez kezdetben nem tetszett, válaszleveleit eleinte Tóth Lőrnek küldte, de végül megbarátkozott a szinte tréfaként induló névváltozattal és így kezdte hivatalosan is a Jókai Mórt használni.
Zátonyra futott barátság Petőfivel
Pápai református diákként ismerkedik meg Petőfivel, akivel kialakuló szoros barátsága is ihleti első verszsengéit és a közös színjátszás iráni érdeklődésből színdarabokat ír. Petőfi 1845-ben írja meg Jókai Mórhoz című költeményét Pesten közös lakást bérelnek.
Az 1848 március 14-i szellemi előkészületek és március 15-i forradalmi események egyik főszereplője, március 15-én este a Nemzeti Színház Bánk bán előadásán Laborfalvi Róza a korszak ünnepelt színésznője saját kokárdáját tűzi mellére.
Még abban az évben, augusztusban feleségül veszi a nálánál idősebb színésznőt, amit baráti körének zöme és családja is rosszal. Emellett politikailag is eltávolodik a hevesebb természetű Petőfitől, barátságuknak sajtón keresztüli nyilatkozatváltás vet véget.
Jókai Mór az írófejedelem
Apja irodalomszeretetét és anyja történetmesélő kedvét örökölve kamaszkorától ír, tizenhét évesen egy betegségből lábadozva Kecskeméten tölti a nyarat, és az alföldi életet megismerve később úgy emlékszik vissza,
itt lett belőlem ember! Itt lett belőlem magyar író.
Jogot tanul, de az ügyvédkedéssel hamar felhagy, 1846-ban megjelent Hétköznapok című regényét követően az írásnak szenteli életét. A szabadságharc alatt főként hírlapíróként tevékenykedik. A vereség utáni megtorlás elkerülésében egy, a komáromi várvédők számára kiállított menlevél felhasználása is segíti. Így is többnyire álnéven, vagy névtelenül jelenteti meg folytatásokban az 1850-es évek lapjaiban regényeit, melyekért tisztes honoráriumot kap.
Ő az első magyar író, aki írói jövedelméből nagypolgári életet tud élni.
1861-től országgyűlési képviselő, még ugyanezen évben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává válik. Ötven éves írói jubileumára 1894-ben országos ünnepségsorozatot szerveznek, népszerűsége csúcsára ér.
A hetvennégy éves vőlegény
1886-ban megözvegyül, 1897-ben egy akkor tizennyolc éves pályakezdő színésznő kéri segítségét. Jókai támogatja Nagy Bellát, akinek minden előadását megnézi. Családja heves ellenkezésén átlépve 1899-ben, hetvennégy évesen feleségül veszi, mire fogadott lánya, Laborfalvi Róza unokája gondnokság alá kívánta helyezni. Erre nem került sor, de az örökséget féltő család és az új Jókainé között a szerzői jogdíjakért még az 1920-as években is pereskedés folyt. A kései házasság keltette hullámok elültével, az ország és a nemzet megbecsült írófejedelmeként 1904-ben Budapesten hunyt el.
A csonka Dóm téri mellszobor
A szegedi Nemzeti Pantheonban található Stróbl Alajos hagyatékából származó bronz portré töredékesen maradt ránk, a mellszobor jobb válla hiányzik. Rerrich Béla a Dóm tér tervezője és kivitelező építésze az alkotó iránti tiszteletből nem egészítette ki a művet, hanem kissé jobbra fordítva fülkébe rakatta. Az ismeretlen eredetű csonkolással is teljes értékű remekmívű portré, mely a 19. századi romantika ihletettségét jeleníti meg.
Immár felújított síremlék állít emléket a legenda előtt
Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepélyes keretek közt az író 200. évfordulója alkalmából a következő idézettel tisztelget emléke előtt:
A nagy szellem nem azért nagy, hogy jutalmat várjon vagy az életben, vagy a halálban, vagy a túlvilágon, hanem azért nagy, mert nem tud kicsiny lenni
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
