Múltidéző: Szeged múlt századi ékköve a Dóm tér
Tégláról téglára emelkedett Szeged új szíve. A Dóm tér a két világháború közötti Magyarország egyik legnagyobb vállalkozása volt.
Az 1920-as években Szeged poraiban egy nemzet újraépítésének vágyát hordozta. Klebelsberg Kunó és Rerrich Béla együtt álmodták meg azt a teret, amely egyszerre lett tudásközpont, hitvallás és emlékmű. A Dóm tér ma is őrzi azokat az éveket, amikor az ország hittel és téglával építkezett. Most elérkezhet a pillanat, hogy hivatalosan is nemzeti emlékhellyé váljon.
A Dóm teret a történelem során is sokszor kiemelték, mint Bálint Sándor megfogalmazta:
Nincs az országban térség, amely az emberi reprezentáció készségét és szándékát, kollektív monumentális igényét annyira kifejezné, mint e páratlan téregyüttes. Egészen természetes, hogy a szabadtéri játékok szertartása is otthonra talált ebben az artisztikus kőrengetegben.
Bálint Sándor sorai napjainkban is élőek, amikor Mihálffy Béla Szeged kormánypárti országgyűlési képviselőjének javaslatára, a magyar parlament döntése révén a szegedi Dóm és Dóm tér elnyerte a nemzeti emlékhely rangot.
A kezdetek
A Szegedre települt kolozsvári egyetemnek és a Temesvárról a román hatóságok által kiutasított Glattfelder Béla csanádi püspöknek és egyházmegyei kormányzatának egyaránt méltó helyszínül szolgáló új tér megtervezésének előkészítésére 1926-ban érkezett Kultuszminisztériumi delegáció Szegedre. A hivatalos munkacsoportot maga a miniszter Klebelsberg Kunó vezette, akinek alapötletét Rerrich Béla építész öntötte formába.
Az építészeti tervpályázat
Klebelsberg 1926 decemberétől haláláig Szeged országgyűlési képviselője is lett. Szeged esetében egy jövendő magyar Cambridge vagy Oxford lehetősége lebegett a szeme előtt. Olyan hazai egyetemi nagyvárokénts, ahol például egy Angliából hazahívott professzor is jól érezheti magát, mert nem csak jól fölszerelt laboratórium, de akár gondozott teniszpályák is várják. Ennek az új központját kívánta megalkotni. A Fogadalmi templom arculatához illeszkedően, virtuóz téglatechnikával, Rerrich tervei nyomán egy mediterrán és észak-európai formavilágból egyaránt merítkező, ugyanakkor modern funkciójú épületegyüttes jött létre.
Budapesti fukarság, szegedi fejlődés
Kezdetben az épületegyüttes mai Aradi vártanúk tere, akkori Gizella tér felé eső szárnya szerényebb kivitelezésű lett volna. A tervek és funkciók bővülését egy Szeged számára szerencsés körülmény segítette. A budapesti egyetem természettudományi tanszékeit önálló karrá szervezve, a feltöltendő lágymányosi holt Duna-ág helyén kialakított területen szerette volna megvalósítani a kulturális kormányzat. Az ehhez szükséges budapesti önrészt, a főváros pénzügyi bizottsága 1927 októberében törölte a költségvetésükből. Klebelsberg a további egyeztetések során eltökélt maradt, ha a főváros a fejlesztésekhez nem biztosítja saját forrásait, a tervezett budai beruházásra szánt állami pénzt Szegedre csoportosítják át. Végül így történt.
A Dóm tér ünnepélyes avatása
Az új tér ünnepélyes átadására 1930 október 25-én került sor hatalmas tömeg jelenlétében. Dohnányi Ernő ez alkalomra komponált Szegedi miséje 200 tagú kórussal Serédi Jusztinián hercegprímás által celebrált nagymise keretében hangzott fel. Horthy Miklós kormányzó jelenlétében adták át az elkészült Dóm teret és annak egyetemi és egyházi épületeit, illetve az árkádok alatt elhelyezett Nemzeti Emlékcsarnok szobrait. Mint elhangzott:
Az egyetértésből a kis dolgok is nagyra nőnek, a széthúzás esetén a legnagyobbak is romba dőlnek.
A kormányzó az egyetem jelképes zárókövén tett jelképes kalapácsütéssel befejezetté nyilvánította az építkezéseket. Az ünnepség zárásaként díszmenet indult a Dóm térről, melyen az egyház, az egyetem, a város vezetői, valamint az épületek alkotói is részt vettek.
Az impozáns tér azonnal Szeged jelképévé vált és maradt közel egy évszázad politikai viharai közepette is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
