Ez a hír is érdekelheti
Halloween invázió Szegeden? Cukorka terv készül a városban!
A hét témája: Az emlékezés napjai Szeged temetőiben
Emlékezünk és elcsendesedünk. Mindenszentek és Halottak napja Szegeden is összeköt élőt és holtat, múltat és jelent.
November első napjai a csendre, az elmélkedésre és az emlékezésre hívnak. Mindenszentek és Halottak napja nemcsak a keresztény naptár fontos ünnepei, hanem a magyar társadalom közös lelki eseményei is, amelyek mélyen beágyazódtak a családi hagyományokba, a közösségi emlékezetbe – Szegeden is. Virágokkal, gyertyákkal, elcsendesedéssel idézzük meg azokat, akik már nincsenek velünk. Az ünnepek gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, üzenetük azonban ma is eleven: a halál nem elválaszt, hanem összeköt – emlékezésben, hitben, szeretetben. Lapunknál a hét témája a Mindenszenteket és a Halottak napját körülölelő témák, érdekességek és tudnivalók.
Mindenszentek ünnepe
November 1-je a katolikus egyházban Mindenszentek ünnepe – minden üdvözült lélek, azaz a mennybe jutott szentek közös emléknapja. Ez nemcsak a kanonizált szentekre vonatkozik, hanem azokra is, akikről a világ sosem tudott, de életükkel Isten dicsőségét szolgálták. A nap a „diadalmas egyház” ünnepe: azoké, akik már elnyerték az örök életet.
Miről szól a Halottak napja?
November 2-án Halottak napját tartjuk, a „szenvedő egyház” napját, amikor a tisztítótűzben lévő lelkekért imádkozunk. A katolikus tanítás szerint ezek a lelkek Isten kegyelmében hunytak el, de még nem jutottak el az örök boldogság állapotába – ezért van szükség az élők imáira, miséire és áldozataira.
Ez az a nap, amikor különösen is kérjük: adassék meg az örök nyugalom mindazoknak, akiket szerettünk. E két ünnep tehát szoros egységet alkot: az élők, a halottak és a szentek lelki közösségét fejezi ki, a hit és a remény ünnepe. Mindenszentek kiemelt egyházi ünnep, Halottak napja viszont emléknap. Mégis, a gyakorlatban szinte összeolvadtak: mécsesekkel, virágokkal, elcsendesedéssel él tovább a hagyomány mindenhol, függetlenül vallási felekezettől.
Hagyomány és emlékezés
A magyar néphagyomány mély tisztelettel övezi a halottakra való emlékezést. A gyertyagyújtás az örök világosság szimbóluma, és az emberek hite szerint segít a lelkeknek hazatalálni.
A modern városokban az ünnep a temetőlátogatásra szűkül, de a jelentése nem változott. A temetők virágba borulnak, a mécsesek fénye pedig egy csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussá válik. A családok gyakran hosszú utakat tesznek meg, hogy együtt emlékezhessenek. Ilyenkor a sírok nemcsak emlékhelyek, hanem családi történetek, összetartozás és hála hordozói is.
Bár az utóbbi években az angolszász eredetű Halloween is megjelent Magyarországon, a magyar emberek többsége továbbra is ragaszkodik a saját hagyományaihoz: a csendhez, az elmélyüléshez, az igazi megemlékezéshez.
A gyász, az emlékek, a hit és a remény olyan kulturális összetevők, amelyek – bár korszerűsödnek – nem kopnak ki az idő sodrásában.
Szeged: a Dél-Alföld emlékező szíve
Szegeden a Mindenszentek és Halottak napja nem csupán vallási, hanem mélyen közösségi ünnep is. A város legnagyobb temetője, a Belvárosi temető ezekben a napokban a mécsesek által megtelik fényekkel. Több ezren keresik fel ilyenkor a sírokat – nemcsak a városból, hanem a környező településekről is –, hogy virággal, mécsessel és csendes jelenléttel tisztelegjenek elhunyt szeretteik előtt.
A szegediekre mindig is jellemző volt a hagyományok tisztelete.
A helyi néprajzi hagyomány szerint például Mindenszentekkor úgynevezett „kúdúskalácsot” – fonott, mézzel megkent kalácsot – sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak alamizsnaként.
Úgy hitték, a szegények imája segít a lelkek üdvösségében – és így a halottak is „részesülnek” a szeretetből.
Tápén és Alsóvároson is élő hagyomány
Tápé, ma már Szeged egyik városrésze, különösen erős hagyományokat őriz: a helyiek úgy tartották, hogy amíg a templom harangja szól, a tisztítótűz lelkének szenvedése enyhül – ezért hosszasan, szinte szünet nélkül harangoztak. Az alsótanyai gazdák ilyenkor elkerülték a nehéz fizikai munkát, nehogy megzavarják a hazalátogató lelkeket.
A szegedi alsóvárosi ferences templom és a temető is fontos helyszíne a közösségi emlékezésnek. Minden évben megtartják a hagyományos délutáni sírmegáldást, közös imával és szentmisével, melyeken a hívők közösen kérik szeretteik örök nyugalmát.
Kötődés múlt és jelen között
Mindenszentek és Halottak napja minden évben lehetőséget kínál arra, hogy megálljunk az idő sodrásában, visszatekintsünk, és hálát adjunk azokért, akik már nincsenek velünk, de nélkülük nem lennénk azok, akik vagyunk.
Ez az emlékezés nem a veszteségről szól, hanem a kapcsolatról – látható és láthatatlan szálakról, amelyek összekötik az élőket és az elhunytakat. Szegeden ezek a napok – templomban, temetőben, otthon – ugyanazt a mély emberi szükségletet fejezik ki: a múlt megbecsülését, a hit erejét és az emlékezés közösségformáló hatását.
Mert emlékezni annyit tesz, mint szeretni – nemcsak akkor, amikor még velünk vannak, hanem akkor is, amikor már csak szívünkben élnek tovább.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025