Több, mint 300 éves hagyományt folytatnak Tápén
Szent Mihály napja nemcsak az őszt, hanem a tápéi búcsút is elhozza. Hétvégén ismét színes programokkal vár mindenkit Tápé.
A szegedi Tápé városrész különleges múltja idén is megidéződik a Szent Mihály-napi búcsú alkalmával. A programsorozat egyszerre vallási és népi hagyomány, amelyet generációk óta őriznek a helyiek. Vasárnap nagymisével, néptánccal és vásárral ünnepelnek.
Ha Szent Mihály napja, akkor tápéi búcsú
A szentek sorába is beitatott Mihály arkangyal a keleti és a nyugati kereszténységben is kiemelten tisztelt. Rengeteg településnév viseli a nevét az északi orosz Arhangelszktől a francia Mont-Saint-Michel szigetig. A két tucatnyi magyarországi helynév egyike az 1973 óta Tápéval, Szőreggel és Algyővel együtt Szegedhez csatolt szomszédos Szentmihálytelek. Ünnepnapja szeptember 29, a hűvösebb idő kezdete, amit a népi mondás így fejezett ki: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.” A betakarítások végeztével ekkor vette kezdetét a Katalin-napig, november 25-ig tartó kisfarsang, őszi esküvőkkel, bálakkal.
Tápé az ősi település
A híres várossal határos falu az Árpád-korban is lakott település volt. Első vélhetően XI. századi templomát a tatárjárás után újjáépítik és bővítik. Falait az 1300-as években freskókkal díszítik, melynek megmaradt részletei a Dél-Alföld legrégebbi festészeti emlékei. A falu átvészeli nemcsak a tatárjárást, hanem a török hódoltság háborús időszakát, amit kevés alföldi település mondhat el magáról. Sajátos egyedisége vízparti gyékény learatásával lehetővé váló gyékényszövés. Az így készült szatyrok, szőnyegek hosszú időn keresztül a vásárok állandó portékái voltak. A helyi táncok, népdalok, népi játékok fennmaradását és továbbadását a Tápéi Hagyományőrző Egyesület tekinti hivatásának.
Búcsús hagyományok
A búcsú tartásának jogát 1654-ben kapja meg a település. Amikor az elmúlt századokbana katolikus tápéiak mentek búcsúba Algyőre, Kistemplomtanyára (mai néven Bordány), Sándorfalvára, Pálosszentkútra sőt Máriagyűdre, Máriaradnára, Mátraverebélyre és Máriapócsra is, s azokon a helyeken hívták Tápéra, a saját búcsújukra az ottaniakat.
A múlt század első felében még sorban érkeztek a tápéikra is a „körösztök". Az ünnepi szentmisét és a körmenetet mindig a Szent Mihály-nap utáni vasárnap tartották meg.
Ennek előestéjén jöttek a hívek, kereszt alatt, eléjük a templomunkból „ellenköröszt" ment, és zengtek fogadásukra Tápé templomának harangjai. Egész este imádkoztak, énekeltek, majd fölkerekedtek és kiballagtak a közeli Öreg temetőben lévő Kármelhegyi Boldogasszony-kápolnába, hogy ott is „bútsút nyerjenek".
Vasárnap reggel már hat órától - óránként - tíz óráig miséztek a vidékiek, majd az ünnepi nagymisén és a körmeneten mindenki részt vett. Az időseknek, akik magukkal vitték elfáradt kisunokáikat tápéi családok adtak estére vacsorát, éjjelre szállást.
A vendégektől - természetesen - nem fogadtak el szállásdíjat, hanem a vendégek a házban lévő gyerekeknek adtak pár forintot, forgóra valót. A nagymise után hazaindultak a keresztek. A hívek a szatyrukban vitték a tápéi búcsúfiát az otthonmaradottaknak.
1977 óta szokás, hogy hagyományőrző együtteseket, néptáncosokat hívnak meg, akik vagy szabadtéri színpadon, vagy a művelődési házban, gálaműsoron adnak ízelítőt hagyományos folklórvilágukból. Színes felvonulásuk immár nélkülözhetetlen eleme a búcsú programjának. Az idei tápéi búcsú is hétvégén színes előadásokkal, az elmaradhatatlan vásárral, vasárnap 10 órai nagymisével várja a kilátogatókat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
