Múltidéző: A szegedi árvízi fogadalom temploma
Az 1879-es nagyárvíz után Szeged polgársága hálából fogadalmat tett. Ennek eredménye a város jelképévé vált Dóm.
Az 1879. március 12-i nagyárvíz után a szeged katolikus polgársága elhatározta, hogy a megmenekülés és a város újjáépítése miatti hálából egy Szűz Máriának szentelt új templomot épít. Erről a városi közgyűlés 1880. november 28-án, mint Szeged „egyházfenntartó kegyuraságának” képviselőtestülete ünnepélyes fogadalmat tett. A cél az volt, hogy az újjáépítés eredményességét egy új „monumentális katolikus templom” felépítése is kifejezze. A mai Múltidézőben a szegedi Dóm történetét idézzük fel.
A haláláig ellenszegülő plébános-a Dóm helyét keresték
A legvalószínűbb helyszín kezdetektől a Palánkban az elbontandó Szent Demeter templom területe volt, ám Varga Ferenc, a belvárosi egyházközség apátplébánosa szenvedélyesen tiltakozott a bontás ellen.
Vegyék tudomásul az urak, ha csákányt fognak a templomomra, az első csákányütések az én öreg testemet érik
üzente a városi közgyűlésnek. Alternatív új templomhelyszínnek a mai Dugonics teret javasolták, de szóba került a Széchenyi tér is. A középkori alapokra épült, nagyárvizet is tévészelő barokk templomra sokan az állandóság és Szeged múltjának jelképeként tekintettek. Végül szenvedélyes viták után, Varga Ferenc halálát követően 1907-ben született meg a végleges döntés a Szent Demeter templom bontásáról.
A tervezéstől a megvalósulásig
Sikertelen tervpályázatot követően Szeged a Halászbástyát tervező, a budai Mátyás-templom, Ják és Pozsony dómjának felújításával is templomépítészeti hírnevet szerző Schulek Frigyest kérte fel 1909-ben a tervek elkészítésére. A szegedi közönség 1910-ben csodálhatta meg a kultúrpalotában (mai múzeum) kiállított gipszmodellt. Schulek idős korára hivatkozva végül nem vállalta az építkezés levezetését, erre Foerk Ernő kapott megbízást, aki változtatott a terveken. Az általa épített fogadalmi templom altemplomában nyugvó Foerk élete főművének tekintik az első világháború, majd a gazdasági világválság által is hátráltatott befejezésű katedrálist.
Közel 95 éve 1935. október 25-én szentelte fel Serédi Jusztinián esztergomi érsek.
A székesegyház
A Dóm elnevezés a latin domus Dei Isten háza elnevezésből származik és főleg német nyelvterületen a püspöki székesegyház megnevezése, ahol a püspök katedrája, (innen a katedrális elnevezés) díszesen megkülönböztetett széke áll. Ebbe korábban csak a törvényesen beiktatott püspök ülhetett. Glattfelder Gyula püspök román hatóságok általi Temesvárról történt kiutasítása után az újonnan épülő impozáns méretű és kivitelezésű templom a csanádi egyházmegye trianoni határok közötti területrészének új központjaként vált székesegyházzá.
A Dóm legjei
Orgonája a pécsi Angster gyárban készült, 9420 sípjával a korabeli Európában a harmadik legnagyobbika volt. Magyarország legnagyobb toronyóráján az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek. A számok a számlapon 0,7 méteresek. A Fadrusz János által alkotott feszület készítésekor a szobrászművész önmagát kötöztette keresztre, majd az erről készült fotók alapján dolgozott.
A Dóm tornyainak alsó részén látható az első világháborúnak emléket állító kőszalag melynek feliratban tévesen szerepel a Szózatból vett idézet:
„Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiában onta vért 1914-1918.” Az egy betűs eltérés már a kifaragás után tűnt csak fel, és komoly vitákat okozott.
Végül Móra Ferenc javaslatára meghagyták, mivel korábban helytelenül a hiában változatú szöveg terjedt el az országban. Az alapkőletételkor elhelyezett okmányban leírtak a múlt század történelmi viharai között maradéktalanul teljesültek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
