Eltűnt 2000 fa Szegedről: Ilyen a zöld jövő ígérete?
A hivatalos klímacélok és a valóság között egy 2000 fa méretű, kényelmetlen szakadék tátong. Hogy történt ennyi fakivágás az elmúlt évben?
Szeged élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, legalábbis a hivatalos kommunikáció szerint. A XXV. Újszegedi Bioépítészeti Napok keretében tartott előadás során Mihálik Edvin önkormányzati képviselő is megerősítette: a város megpróbálja felvenni a harcot az éghajlati kihívásokkal, változó sikerrel. Azonban amíg a geotermikus rendszer és a közösségi közlekedés ösztönzése valóban úttörőnek mondható (lásd a parkolókat érintő zöldítést a Dózsa utcánál), addig az "árnyékos oldal" kapcsán továbbra is éles kritikák és kérdések merülnek fel, különösen a fakivágás és a városi fásítás hiányosságai miatt. A szegedi lakosoknak joggal okoz fejtörést, miért kell ennyi fát feláldozni egy „zöldebb” jövő oltárán.
Tavalyi rekord: a fakivágás mérlege és a lassú pótlás
A képviselői beszámoló adatai döbbenetes képet festenek: tavaly (2024-ben) 2000 fát kellett kivágni a város területén, ami egy hatalmas, szinte behozhatatlan deficitet jelent a városi ökológia szempontjából.
Bár az előadáson elhangzott tervek szerint idén 600, jövőre pedig 700 fa ültetése van előirányozva, ez a pótlás sajnos igencsak lassú ütemű, főleg az átlaghőmérséklet emelkedésének fényében.
Ez a számháború egyértelműen mutatja a különbséget a szándék és a valóság között. A város terjeszkedése és az egykori kiskertes részek burkolás áldozataivá válása tovább rontja a helyzetet, hiszen a felületek szigetelése hozzájárul a hősziget-hatás kialakulásához.
Fotó galéria: Fa nélkül a Gogol utca
1 - 17
Fa nélkül a Gogol utca
←
→
A Gogol utcai párhuzam: a lakosság fájdalma
A fakivágás témája mindig érzékeny pont Szegeden, amit jól mutatott az előadást követő kritikai hang is. Az egyik kérdező konkrétan a hírhedt Gogol utcai fakivágásokat hozta fel, fájdalmas látványnak nevezve a beavatkozást. Ez a lakossági reakció nem egyedi; az emberek a városi fákban látják a közvetlen hűsítő, életminőséget javító tényezőt, és nehezen fogadják el a racionálisnak mondott, ám látványos pusztítással járó beavatkozásokat. A kritikák a Lechner téren és más frekventált pontokon is rendszeresek.
A jövő fegyvere: fa kataszter és tudatos telepítés
A megoldás részét képezheti a „Cool Life” program keretében készülő, jövőbeni online fa kataszter is, amely a szegedi fák digitális adatbázisát foglalja magába, állapotukkal és pontos helyükkel. Ez az adatgyűjtés kulcsfontosságú lehet a tudatosabb városgazdálkodáshoz. Emellett a képviselő kiemelte a lakosság edukációjának fontosságát is. A megváltozott szegedi klíma túlélésére alkalmas fafajták népszerűsítése elengedhetetlen, hogy az új telepítések valóban hosszú távon szolgáltassák az árnyékot. A geotermikus energia hasznosításával elért fűtési előnyök mellett elengedhetetlen, hogy a városi légkör "hűtése" is hasonló prioritást kapjon.
Zöld ambíciók és nehéz áldozatok
A rövid távú fakivágás (legyen az indokolt vagy sem) milyen mértékben rombolja a város zöld imázsát és a lakosság bizalmát. A 2000 fa kivágásának ténye és a lassú pótlás Szegeden egy olyan feszültséget tart fenn, amelyet csak transzparens kommunikációval, és a beígért faültetési tervek gyors és meggyőző teljesítésével lehet feloldani. A kérdés az marad: megéri-e a rövid távú "tisztogatás" az, hogy a szegediek még évekig a megritkított, árnyék nélküli utcákat látják?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025