

A város történelme egy évszázados tragédiát őriz. Ez él abban az átokverte területben, amit a szegediek csak Boszorkánysziget néven emlegetnek.

A Szeged helytörténetét kutatók és az egyszerű érdeklődők számára a Tisza-part egyik erdős szeglete örökös feszültséget hordoz magában. Ez a terület a Boszorkánysziget, amely a nevét az 1728-as nagy szegedi boszorkányper borzalmas eseményei miatt kapta. Bár ma már népszerű kirándulóhely, a legenda szerint a 297 évvel ezelőtti kivégzések sötét árnyékot vetnek a zöldterületre.

A Boszorkánysziget nem csupán egy történelmi helyszín, hanem a néphit szerint a magyarországi boszorkányüldözés egyik legvéresebb napjának állandósult kísértetvilága. Régi szegedi feljegyzések és legendák szerint a 1728. július 23-án elégetett tizenkét áldozat (köztük magas rangú városi polgárok is) lelke nem jutott nyugalomra.
A kísértethistória szerint a folyó felől felszálló ködös éjszakákon ma is hallani vélik a máglyahalált haltak torokszorító sikolyait és jajveszékelését.
Ez a hátborzongató monda erősen él a helyi lakosok körében, különösen a környékbeli Alsóvárosban.
A legnagyobb rejtély, amely a Boszorkánysziget nevét a fekete mágiával kapcsolja össze, a kivégzések utáni lelethez fűződik. A legenda szerint a kivégzés után a helyszínt eltakarító poroszlók a hamu között tizenkét különös, arany vagy bronz amulettre bukkantak. Ezeket az ékszereket, amelyeket a néphit a boszorkányok mágikus eszközeinek tartott, bevitték a városi tanácsházába. A történet itt válik rémisztővé:
még mielőtt a városi elöljárók dönthettek volna a sorsukról, a medálok nyomtalanul eltűntek. A monda szerint az ékszerek visszatértek a szigetre, vagy a gonosz erők ragadták magukkal, ami örökre rögzítette az átkot a szegedi tájon, és magyarázatot adott a Tiszát sújtó későbbi katasztrófákra is.
A Boszorkánysziget rejtélye túlmutat a puszta meséken. A szegedi boszorkányper nem csupán egy elszigetelt eset volt, hanem egy súlyos társadalmi és politikai válság tünete a török uralom utáni nehéz évtizedekben, amelyet az aszály csak tovább fokozott.
A történet rávilágít, hogyan képes a tömeghisztéria és az ártatlanok elleni vádaskodás fizikai és mentális nyomot hagyni egy közösségen.
A ma békésnek tűnő ártéri erdő a kollektív emlékezetben továbbra is a rettenet és az igazságtalanság szinonimája marad, emlékeztetve a Szeged történelmét fémjelző sötét korszakra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.