A Boszorkánysziget titka: Hallani még a sikolyokat Szegeden?
A város történelme egy évszázados tragédiát őriz. Ez él abban az átokverte területben, amit a szegediek csak Boszorkánysziget néven emlegetnek.
A Szeged helytörténetét kutatók és az egyszerű érdeklődők számára a Tisza-part egyik erdős szeglete örökös feszültséget hordoz magában. Ez a terület a Boszorkánysziget, amely a nevét az 1728-as nagy szegedi boszorkányper borzalmas eseményei miatt kapta. Bár ma már népszerű kirándulóhely, a legenda szerint a 297 évvel ezelőtti kivégzések sötét árnyékot vetnek a zöldterületre.
Hallani ma is a tizenkét elítélt sikolyait a Boszorkányszigeten?
A Boszorkánysziget nem csupán egy történelmi helyszín, hanem a néphit szerint a magyarországi boszorkányüldözés egyik legvéresebb napjának állandósult kísértetvilága. Régi szegedi feljegyzések és legendák szerint a 1728. július 23-án elégetett tizenkét áldozat (köztük magas rangú városi polgárok is) lelke nem jutott nyugalomra.
A kísértethistória szerint a folyó felől felszálló ködös éjszakákon ma is hallani vélik a máglyahalált haltak torokszorító sikolyait és jajveszékelését.
Ez a hátborzongató monda erősen él a helyi lakosok körében, különösen a környékbeli Alsóvárosban.
Fotó galéria: Boszorkánysziget ősszel (Fotók: Szlávik Attila)
1 - 11
Boszorkánysziget ősszel (Fotók: Szlávik Attila)
←
→
Az eltűnt kísértő ékszerek, melyek átkot hoztak a Tiszára
A legnagyobb rejtély, amely a Boszorkánysziget nevét a fekete mágiával kapcsolja össze, a kivégzések utáni lelethez fűződik. A legenda szerint a kivégzés után a helyszínt eltakarító poroszlók a hamu között tizenkét különös, arany vagy bronz amulettre bukkantak. Ezeket az ékszereket, amelyeket a néphit a boszorkányok mágikus eszközeinek tartott, bevitték a városi tanácsházába. A történet itt válik rémisztővé:
még mielőtt a városi elöljárók dönthettek volna a sorsukról, a medálok nyomtalanul eltűntek. A monda szerint az ékszerek visszatértek a szigetre, vagy a gonosz erők ragadták magukkal, ami örökre rögzítette az átkot a szegedi tájon, és magyarázatot adott a Tiszát sújtó későbbi katasztrófákra is.
Történelmi trauma, ami máig hat a városra
A Boszorkánysziget rejtélye túlmutat a puszta meséken. A szegedi boszorkányper nem csupán egy elszigetelt eset volt, hanem egy súlyos társadalmi és politikai válság tünete a török uralom utáni nehéz évtizedekben, amelyet az aszály csak tovább fokozott.
A történet rávilágít, hogyan képes a tömeghisztéria és az ártatlanok elleni vádaskodás fizikai és mentális nyomot hagyni egy közösségen.
A ma békésnek tűnő ártéri erdő a kollektív emlékezetben továbbra is a rettenet és az igazságtalanság szinonimája marad, emlékeztetve a Szeged történelmét fémjelző sötét korszakra.
A Boszorkánysziget legendája röviden:
