Ez a hír is érdekelheti
Új fejezet nyílik a Reök-kripta ügyében: Civil akció a város tétlenségével szemben
Reök-kripta: Egy család szívügye és egy város feledése
A Reök-palota építtetőjének örökségét vita övezi. A városvezetés és a család közötti konfliktus a Reök-kripta sorsáról nem jutott közös nevezőre.
Egyre nagyobb indulatokat kavar a szegedi közéletben a Reök-család öröksége, különösen a Reök-kripta állapota. A család dédunokája, Reök György Aba nemrég nyíltan bírálta a szegedi városvezetést, amiért az elhanyagolt síremlék helyreállítása helyett közönyt és ellenszenvet mutatnak a felújítás iránt. Míg a város egyik büszkesége, a Reök-palota hasznot hoz, a családtagok nyughelye pusztulásnak van kitéve, ami súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel – számolt be róla a Délmagyar.
A vita a Reök-kripta sorsáról
A téma a legutóbbi szegedi közgyűlésen került napirendre, amikor a Fidesz-frakció javaslatot tett a Reök-kripta felújítására és a város kezelésébe vételére. A polgármester azonban határozottan elutasította a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy Reök Iván, a neves királyi főmérnök és a Reök-palota építtetője „nem épített semmit a városnak”. Ez az állítás mélyen felháborította a családtagokat, akik szerint a polgármester szándékosan próbálja lejáratni egykori felmenőjüket.
Reök György Aba cáfolta a polgármester kijelentését, miszerint a család nem tudná, kik nyugszanak a kriptában, pontos névsorral és dátumokkal rendelkezik.
A dédunoka azt is sérelmezte, hogy a város sajtója a polgármester álláspontját visszhangozva, kétségbe vonta Reök Iván érdemeit és megítélését.
Reök Iván valós szerepe Szeged történelmében
A Reök-család leszármazottja szerint méltatlan és téves a kép, amelyet az önkormányzat sugároz Reök Ivánról. Történelmi tény, hogy a királyi főmérnök a szegedi nagyárvíz utáni újjáépítésben is kulcsszerepet játszott, hozzájárulva a város modern arculatának kialakításához.
Az önkormányzati érvekkel szemben Reök Iván nemcsak a palotát építtette, hanem jelentős mértékben kivette a részét Szeged fejlődéséből, évtizedeken át megbecsült közéleti személyiség volt a városban.
A dédunoka kiemelte, hogy a család nemcsak a kommunista rezsim áldozata lett a vagyonelkobzások és kitelepítések miatt, hanem most, a jelenkorban is úgy tűnik, nem kapja meg a kellő megbecsülést.
Morális kettős mérce a város részéről?
A Reök-család helyzete a kommunizmus idején és a jelenlegi, az önkormányzattal folytatott vitájuk rámutat egy súlyos morális kettősségre. Reök György Aba szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a város büszkén reklámozza a Reök-palotát és bevételre tesz szert belőle, addig az alapító család sírhelyét hagyták tönkremenni. A dédunoka azt is kiemelte, hogy a palotát is tervező Magyar Ede nevével fémjelzett kripta állapota nemcsak a család, hanem az egész város felelőssége lenne. A város felelősségét az ügyben nem lehet megkerülni, de a jelenlegi helyzet azt mutatja, a családnak kell egyedül megküzdenie az elhanyagolt örökség megmentéséért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025