Új fejezet nyílik a Reök-kripta ügyében: Civil akció a város tétlenségével szemben
Egy civil összefogás fordíthatja meg a Reök család elhanyagolt sírhelyének ügyét. A városvezetés közönyével szemben egy csapat szegedi polgár vette kezébe a kripta sorsát.
A Reök család egykori, elhanyagolt kriptájának ügye új fordulatot vett. Miután a szegedi városvezetés elutasította a helyreállítását, egy nemzeti érzelmű, prominens szegediekből álló csapat vette kezébe a sorsát, hogy megmentsék a gyalázatos állapotú emlékművet. A mentőakció élére Farkas Levente, a szegedi Fidesz városi frakcióvezetője állt, és egy közelmúltbeli helyszíni szemle során az is kiderült, hogy ki nyugszik a kripta padlója alatt – írja a Délmagyar.
A Reök-kripta ügye a szegedi közvélemény figyelmének középpontjában
A Reök család gyalázatos állapotú, vandálok által kifosztott kriptája régóta foglalkoztatja a szegedieket. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a városvezetés elutasította a helyreállítási kérelmet, még a család dédunokájának segítségkérésére sem reagáltak.
Ezzel szemben egy maroknyi, de annál elszántabb, nemzeti érzelmű szegedi úgy döntött, kezébe veszi az ügyet.
Az első megbeszélésen több prominens személyiség is részt vett, köztük Jantó Sándor építési vállalkozó, Zombori István történész és a Móra Ferenc Múzeum korábbi igazgatója, valamint a református egyház képviseletében Ács Péter presbiter. Mindannyian önzetlen felajánlásokat tettek a felújítás érdekében, amelynek élére a szegedi Fidesz frakcióvezetője, Farkas Levente állt. Ő vállalta, hogy a helyi kulturális bizottsági ülésen és a közgyűlésben is képviseli az ügyet, remélve, hogy a város mégis meggondolja magát.
Ki nyugszik a kripta mélyén?
A közelmúltban tartott terepszemle során az önkéntesek szembesültek a kripta tragikus állapotával: a sírcellák betörve, a koporsók kifeszítve, a tető- és tartószerkezet omladozik. A legmegdöbbentőbb felfedezés azonban az összetört padló alatt rejtőzött. A 2,5-3 méter mélyen elhelyezkedő, föld alatti sírcellákat Reök Istvánnak, Reök Iván rokonának szánták.
A családtagok elmondása szerint itt nyugszik Reök István, aki gyermekként befogadta elhunyt nővére, Reök Cecília árváját, a későbbi világhírű festőt, Munkácsy Mihályt.
Ez a történelmi tény tovább erősíti az emlékmű jelentőségét, és alátámasztja a „nemzeti ügy” jellegét, ahogy azt Apró Juhász János, a kezdeményezés elindítója is hangsúlyozta.
A Reök-kripta a város szégyenfoltja
Reök Iván és családja rengeteget tett Szegedért: Reök Ivánnak köszönhetően épült meg az Európában is egyedülálló, gyönyörű Reök-palota, amely ma is a város egyik büszkesége. A család ráadásul aktívan részt vett az 1879-es nagyárvíz utáni újjáépítésben. Ennek fényében érthetetlen, hogy a városvezetés miért tagadta meg a segítséget a kripta felújításához. A Reök-palotát régóta a város birtokolja és az épület azóta is jelentős bevételt hoz. A kezdeményezők szerint ez tovább növeli a város morális felelősségét az emlékmű sorsáért.
A felújítás első lépései
A magánkezdeményezés első lépése a kripta állapotának felmérése és egy részletes költségbecslés elkészítése, amelyet Jantó Sándor vállalkozó végez el. Ez az alapja annak, hogy az elszánt csapat forrásokat gyűjtsön a felújításhoz.
A végső cél nem csupán a restaurálás, hanem az is, hogy a Magyar Ede által tervezett kripta helyi védelem alá kerüljön, ezzel biztosítva a jövőjét.
A civil összefogás reményt ad arra, hogy a Reök család méltó nyughelye végre visszanyerheti eredeti fényét, és megszűnhet a város szégyenfoltjának lenni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
