Szeged a napfény, a tudomány és a művészet városa is. De vajon milyen szerepe volt a magyar irodalmi életben?
Szeged neve a legtöbb ember számára a Szegedi Szabadtéri Játékokat, a halászlevet és a napfényt idézi. Azonban a Tisza-parti város nem csupán a kultúra és a gasztronómia fellegvára, hanem a magyar irodalomtörténet egyik legfontosabb szellemi műhelye is. Számos nagy nevű író és költő tanult vagy tanított itt, akiknek életét és irodalmi munkásságát alapjaiban határozta meg a szegedi egyetemi és gimnáziumi közeg.
A modern irodalomtudomány egyik meghatározó alakja, Szerb Antal 1934 és 1937 között a Szegedi Egyetemen dolgozott magántanárként. Ez az időszak a pályája szempontjából rendkívül fontos volt, hiszen itt alakította ki véglegesen azt az irodalomtörténészi látásmódot, amely megalapozta hírnevét. Bár csak rövid időt töltött a városban, a szegedi katedra lehetőséget adott számára, hogy elmélyedjen kutatásaiban és közvetlen kapcsolatba kerüljön a diákokkal, akik lelkesen fogadták rendhagyó, szellemes előadásait. Szegedi tartózkodása idején írta Az utazó és a holdvilág című regényét.
A szegedi oktatás történetének másik kiemelkedő alakja Radnóti Miklós. A költő 1930 és 1934 között volt a Szegedi Egyetem magyar-francia szakos hallgatója. Ez volt az az időszak, amikor kialakult költői hangja, és ahol a tragédiáktól terhes életében viszonylag nyugodt éveket tölthetett el. A városhoz kötődő emlékei közül kiemelkedik doktori disszertációja, amelyet a Margit-legenda témájában írt. A költő számára Szeged a napfényes, boldog évek helyszíne volt, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Gyarmati Fannival is.
Bár a témánk elsősorban az egyetemi katedrákra fókuszál, fontos megemlíteni a gimnáziumi oktatás kiemelkedő képviselőjét, Babits Mihályt is. Az irodalmi ikon 1912 és 1914 között a szegedi Ágoston utcai Főgimnáziumban (a mai Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban) tanított. A tanárként eltöltött idő fontos volt a költő életében, hiszen ekkor vált a Nyugat folyóirat meghatározó alakjává, és itt írta A Jónás könyve című remekművét is, amely máig az egyik legfontosabb magyar költészeti alkotásnak számít.
A felsoroltak példája is jól mutatja, hogy Szeged nem csupán egy város, hanem egy szellemi műhely volt, ahol az irodalom nagyjai inspirációt merítettek és alkotói pályájuk fontos fejezetei születtek. A szegedi katedrák és tantermek nem pusztán épületek voltak, hanem olyan helyszínek, amelyek formálták a magyar irodalom sorsát.
Legközelebb, ha a Dóm téren sétál, gondoljon arra, hogy ezeken a köveken jártak azok a nagy elmék, akiknek a művei a mai napig velünk élnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.