A hét témája: kérdőjelek a szegedi városvezetés körül

A hét témája a szegedi baloldali politikuskeringő. Előző cikkünkben már foglalkoztunk a szegedi baloldal korábbi törésvonalaival, belső kiszorítósdiajival, ám áttekintésünk terjedelmi okok miatt sem lehetett teljes körű. Ennek folytatása mellett a tanulságokkal, lehetséges forgatókönyvekkel is foglalkozunk újabb írásunkban.

A hét témája: a szegedi baloldali politikuskeringő

A legutóbbi szegedi közgyűlésen bekövetkezett, amit sokan korábban lehetetlennek tartottak: elfogyott Botka László közgyűlési többsége. Ennek kapcsán érdemes áttekintenünk, hány egykori szövetségese, sőt harcostársa hagyta ott eddig a polgármestert, aki maga sem visszafogott, ha belső tisztogatásról van szó.

A hét témájának első feldolgozása itt olvasható el:

Joób lázadása

A többszörös kenu világbajnok Joób Márton baloldali politikai leigazolása kezdetben jó ötletnek tűnt. Előbb egy szegedi viszonylatban erősebb jobboldali szavazóbázissal rendelkező külső-újszegedi egyéni önkormányzati választókörzetet húzott be magabiztosan az ellenzéki összefogás pártjainak, majd a 2018-as országgyűlési választásokon is elindult. A Homokhátságot is magában foglaló szegedi választókörzetet hangyaszorgalommal járta, de végül Botka László nyílt kampánytámogatásától kísérten vereséget szenvedett.

Miután a 2019-es önkormányzati választáson újrázott Újszegeden, Joób Márton városvezetéssel való viszonya kezdett egyre inkább elhidegülni. Kritikákat fogalmazott meg a Mars téri piac és főleg a szegedi önkormányzat sportlétesítményeit, és az Anna-fürdőt üzemeltető Sport és Fürdők Kft működésével kapcsolatban. A válasz erre is megérkezett, 2022 őszén kizárták Botka paravánegyesülete, az Összefogás Szegedért közgyűlési frakciójából.

Egyeduralom vagy határozott vezetés?

Mi lehet az oka, hogy olyan helyi közszereplők, akik őszintén és hitből sokat tettek politikai közösségük választási eredményeiért, munkájukat, nevüket, arcukat adva, mégis sorra szembekerülnek a szegedi polgármesterrel? Két évtized botkai belső konfliktusainak vannak közös mintázatai.

Valamennyi érintett, többségükben nyíltan is, szóvá tette az érdemi belső egyeztetések hiányát. Az a csoport, melyben a párbeszéd folyamata elmarad, vagy akár a vezetői hozzáállás, lényegében elzárkózás miatt a partneri tanácskozás egyenesen nem is lehetséges mindenképpen gyengül. A vezető nem kap valós információkat saját hátországáról, az irányítói hatáskörében lévő területek tényleges problémáiról. A csoport többi tagja pedig egyre kevésbé érezheti sajátjának az általa segített és a jövőben is jószándékúlag és legjobb tudása szerint támogatni kívánt csapatot. 

Hogyan tovább szegedi közélet?

„Csak” ennyi történt Szegeden, vagy vannak más okok is? Mi várhat az eltávolódó képviselőkre, részükről és a szegedi polgármester oldaláról mik lehetnek konfliktuskezelő avagy politikai jövőjüket építő stratégiák? Mindezek milyen kihatással lehetnek a közgyűlés jövőbeni működésére, a szegedi közélet alakulására? A hét témájaként ezzel is kívánunk foglalkozni.