Z, Y, X – egyre többször hallani róluk. De mit jelentenek ezek a generációk, és mit mondanak el Szeged mai arcáról?
A mindennapi életben egyre gyakrabban halljuk: boomerek, X, Y, Z, vagy épp Alfa generáció. A kifejezések gyakran sztereotípiákkal társulnak: ki ért a technikához, ki szeret készpénzzel fizetni, ki dolgozik home office-ban vagy ki az aki már inkább csak a "legnépszerűbb platformokon" kommunikál. De mit is jelent valójában a generációk szerinti bontás, és hogyan látszik ez a változás egy olyan városban, mint Szeged?
A generációk meghatározása elsősorban társadalomtudományi szempontból érdekes: egy-egy korosztályt azok az események formálnak, amelyek gyerekkorában és fiatal felnőttként érik.
A boomerek (1946–1964) életét a háborút követő építkezés, az X generációét (1965–1980) a rendszerváltás, az Y-okét (1981–1995) a digitális világ berobbanása, a Z generációét (1996 után) pedig már a folyamatos online jelenlét és a globális informárádat határozza meg. Eközben az Alfa generáció bár még - szubjektíve - nagyon fiatalok, de már most érződik, hogy hamarabb válnak felnőttekké, olyan helyzetek részeseivé (digitális oktatás, globalizált társadalom), amelyek generációs értelemben új horizontot jelentenek illetve jelentenek.
Ez a gondolkodásbeli, kommunikációs és életvezetési sokszínűség élő valósággá válik minden városban, különösen olyan helyeken, ahol a korosztályok nem válnak szigorún szét: ilyen Szeged is, ahol gyakori, hogy egy téren belül ül egymás mellett az unoka, a szülő, a nagyszülő, és mindegyik generáció mást és mást keres az életben.
Szeged története során mindig is városi léptékű, mégis személyes méretű település maradt. Az egyetemi jelenlét közel száz éve formálja a kulturális és gondolkodásbeli sokszínűséget, a diákélet tavaszi fesztiváljai vagy épp a "egyetemi negyedek" hangulata jól megfér a klasszikusabb, belvárosi kávézók npközbeni, csendesebb világával is.
A tömegközlekedési rendszer vegyes használata is érdekes: míg az idősebbek gyakran ragaszkodnak a villamosokhoz, sok fiatal már rollerezik, biciklizik, vagy egyszerűen applikáción keresztül rendel közlekedési eszközt.
A generációk jelenlétét nemcsak a mozgásformák, hanem az üzletek és szolgáltatások is mutatják. Míg az idősebb korosztály még a nyomtatott napilapokat keresi, a fiatalok számára fontosabbak az online platformok, és teljesen természetes a kártyás fizetés, az érintéses bankolás vagy a QR-kódok által elért menü.
Az, hogy Szeged sokszínű generációs képpel rendelkezik, nem probléma, inkább kihívás: hogyan építsük újratervezhetőre a közösségi tereket, úgy, hogy az idősebbeknek is otthonos legyen, a fiatalabbaknak pedig ne legyen idejét múlt. A város inkább családias lakótelepei épp úgy tanulságokkal szolgálnak, mint a Belváros átalakuló funkciói vagy a városközponti terek diáknyüzsgése.
Szeged egyszerre lakóváros, egyetemváros, és turisztikai célpont. Ez a háromszoros funkció már önmaga is garancia arra, hogy a generációs keveredés nemcsak tény, hanem mindennapi tapasztalat. A kulcs abban rejlik, hogy megértés és tér nyílik-e mindenkinek – vagyis hogy meg tudjuk-e találni a módját annak, hogy a fiatalok és idősebbek is a sajátjuknak érezzék ugyanazt a teret.
Szeged nem választható el generációitól. Az, hogy egy városban mit tekintünk fejlődésnek, mennyire hisszük, hogy egy parkban megférhet a babakocsi, az okostelefon és a sakkasztal, nem pusztán városfejlesztési kérdés, hanem kulturális alapkérdés. Szeged akkor maradhat eleven, ha érték marad az, hogy másképp nézünk a világra, de ugyanazokon az utcákon járunk nap mint nap.
A generációs különbségeket nem kell áthidalni, épp elég, ha felismerjük őket. Ezáltal pedig talán kicsit türtelmesebbek, megértőbbek lehetünk egymással.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.