Generációk Szegeden: "boomer" nagyszülőktől az Alfa-kisunokákig

A mindennapi életben egyre gyakrabban halljuk: boomerek, X, Y, Z, vagy épp Alfa generáció. A kifejezések gyakran sztereotípiákkal társulnak: ki ért a technikához, ki szeret készpénzzel fizetni, ki dolgozik home office-ban vagy ki az aki már inkább csak a "legnépszerűbb platformokon" kommunikál. De mit is jelent valójában a generációk szerinti bontás, és hogyan látszik ez a változás egy olyan városban, mint Szeged?

Generációs kép: kinek mi a világ

A generációk meghatározása elsősorban társadalomtudományi szempontból érdekes: egy-egy korosztályt azok az események formálnak, amelyek gyerekkorában és fiatal felnőttként érik.

Ez a gondolkodásbeli, kommunikációs és életvezetési sokszínűség élő valósággá válik minden városban, különösen olyan helyeken, ahol a korosztályok nem válnak szigorún szét: ilyen Szeged is, ahol gyakori, hogy egy téren belül ül egymás mellett az unoka, a szülő, a nagyszülő, és mindegyik generáció mást és mást keres az életben.

Szeged mint generációk metszéspontja

Szeged története során mindig is városi léptékű, mégis személyes méretű település maradt. Az egyetemi jelenlét közel száz éve formálja a kulturális és gondolkodásbeli sokszínűséget, a diákélet tavaszi fesztiváljai vagy épp a "egyetemi negyedek" hangulata jól megfér a klasszikusabb, belvárosi kávézók npközbeni, csendesebb világával is.

A tömegközlekedési rendszer vegyes használata is érdekes: míg az idősebbek gyakran ragaszkodnak a villamosokhoz, sok fiatal már rollerezik, biciklizik, vagy egyszerűen applikáción keresztül rendel közlekedési eszközt.

A generációk jelenlétét nemcsak a mozgásformák, hanem az üzletek és szolgáltatások is mutatják. Míg az idősebb korosztály még a nyomtatott napilapokat keresi, a fiatalok számára fontosabbak az online platformok, és teljesen természetes a kártyás fizetés, az érintéses bankolás vagy a QR-kódok által elért menü.

Kihívás vagy lehetőség?

Az, hogy Szeged sokszínű generációs képpel rendelkezik, nem probléma, inkább kihívás: hogyan építsük újratervezhetőre a közösségi tereket, úgy, hogy az idősebbeknek is otthonos legyen, a fiatalabbaknak pedig ne legyen idejét múlt. A város inkább családias lakótelepei épp úgy tanulságokkal szolgálnak, mint a Belváros átalakuló funkciói vagy a városközponti terek diáknyüzsgése.

Szeged egyszerre lakóváros, egyetemváros, és turisztikai célpont. Ez a háromszoros funkció már önmaga is garancia arra, hogy a generációs keveredés nemcsak tény, hanem mindennapi tapasztalat. A kulcs abban rejlik, hogy megértés és tér nyílik-e mindenkinek – vagyis hogy meg tudjuk-e találni a módját annak, hogy a fiatalok és idősebbek is a sajátjuknak érezzék ugyanazt a teret.

Jövőkép: nemzedékek városa

Szeged nem választható el generációitól. Az, hogy egy városban mit tekintünk fejlődésnek, mennyire hisszük, hogy egy parkban megférhet a babakocsi, az okostelefon és a sakkasztal, nem pusztán városfejlesztési kérdés, hanem kulturális alapkérdés. Szeged akkor maradhat eleven, ha érték marad az, hogy másképp nézünk a világra, de ugyanazokon az utcákon járunk nap mint nap.

A generációs különbségeket nem kell áthidalni, épp elég, ha felismerjük őket. Ezáltal pedig talán kicsit türtelmesebbek, megértőbbek lehetünk egymással.