Ez a hír is érdekelheti
Kiderült, marad-e a magyar válogatott élén Marco Rossi
Meglepő felfedezés Szegeden: A vírus is tanul a szervezettől
Mutációk is segíthetik az immunrendszert. Szegedi kutatók új elemet fedeztek fel a vírusok fejlődésében.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói új megvilágításba helyezték a vírusok és az emberi immunrendszer kapcsolatát. A Nature Communications folyóiratban publikált eredmények szerint bizonyos SARS-CoV-2 mutációk éppen hogy elősegítik a szervezet védekezését.
Szegedi áttörés a víruskutatásban
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei új, nemzetközi szinten is jelentős megállapításra jutottak: bizonyos vírusmutációk nem a kórokozó „menekülését” szolgálják az immunrendszer elől, hanem éppen annak munkáját könnyítik meg. A kutatást Manczinger Máté és Balogh Gergő vezette, az eredményeket a Nature Communications közölte.
A felismerés kulcsa: HLA-I és az APOBEC3 enzimek
A szervezet adaptív immunválasza kulcsszerepet játszik a vírusos megbetegedések leküzdésében. Ebben a HLA-I nevű sejtfelszíni fehérjék segítenek, amelyek „megmutatják” a T-sejteknek, hogy mely sejtek fertőződtek meg. Az emberi populációban sokféle HLA-I típus létezik, ezek határozzák meg, hogy ki mennyire hatékonyan reagál adott kórokozókra.
Korábban ismeretes volt, hogy egyes vírusmutációk – például a SARS-CoV-2 esetében – képesek „elbújni” az immunrendszer elől, csökkentve az ilyen felismerhetőséget.
A szegedi kutatás azonban most arra mutatott rá, hogy a vírus mutációinak jó részét valójában az emberi immunrendszer egy speciális enzime, az APOBEC3 hozza létre, amely kémiailag módosítja a vírus örökítőanyagát.
Ez a módosítás – a citozin uracillá alakítása – új fehérjerészleteket eredményez, melyek viszont az esetek túlnyomó többségében növelik a vírus felismerhetőségét a HLA-I molekulák számára. Ez megkönnyíti a T-sejtek dolgát, és hatékonyabb immunválaszt eredményezhet.
Klinikai bizonyíték és földrajzi különbségek
A tudományos megállapításokat egy több mint 17 ezer brit COVID-19 beteg adatait tartalmazó adatbázis elemzése is megerősítette. A mutációk hatása földrajzilag sem egységes: a Kelet- és Dél-Ázsiában elterjedtebb HLA-I típusok különösen sok új peptidet képesek felismerni.
A kutatók szerint ennek hátterében az állhat, hogy ezek a régiók már korábban is találkoztak hasonló koronavírusokkal, ami hosszú távú genetikai alkalmazkodáshoz vezetett.
A felfedezés nemcsak a SARS-CoV-2-re érvényes. Hasonló jelenségeket már korábban is megfigyeltek más vírusok – például a HIV vagy a rózsahimlő – esetében. Ez arra utal, hogy az emberi immunrendszer aktív formálója lehet a vírusok evolúciójának, nemcsak védekezik ellenük, hanem genetikai nyomást is gyakorol rájuk.
Váratlan tanulságok: mutációk, amelyek segítenek
A kutatás új szemléletet kínál a vírus-gazdaszervezet kapcsolat megértéséhez.
Kiderült, hogy nem minden mutáció a vírus előnyét szolgálja: az emberi immunrendszer képes úgy módosítani a vírus örökítőanyagát, hogy az végső soron saját munkáját segítse.
Ez az ismeret új utakat nyithat a vakcinafejlesztés és a személyre szabott kezelések előtt, különösen akkor, ha a mutációs mintázatok már egy járvány elején előre jelezhetővé válnak.
További híreink:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025