Ez a hír is érdekelheti
Kiderült, marad-e a magyar válogatott élén Marco Rossi


Mutációk is segíthetik az immunrendszert. Szegedi kutatók új elemet fedeztek fel a vírusok fejlődésében.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói új megvilágításba helyezték a vírusok és az emberi immunrendszer kapcsolatát. A Nature Communications folyóiratban publikált eredmények szerint bizonyos SARS-CoV-2 mutációk éppen hogy elősegítik a szervezet védekezését.

A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei új, nemzetközi szinten is jelentős megállapításra jutottak: bizonyos vírusmutációk nem a kórokozó „menekülését” szolgálják az immunrendszer elől, hanem éppen annak munkáját könnyítik meg. A kutatást Manczinger Máté és Balogh Gergő vezette, az eredményeket a Nature Communications közölte.
A szervezet adaptív immunválasza kulcsszerepet játszik a vírusos megbetegedések leküzdésében. Ebben a HLA-I nevű sejtfelszíni fehérjék segítenek, amelyek „megmutatják” a T-sejteknek, hogy mely sejtek fertőződtek meg. Az emberi populációban sokféle HLA-I típus létezik, ezek határozzák meg, hogy ki mennyire hatékonyan reagál adott kórokozókra.
Korábban ismeretes volt, hogy egyes vírusmutációk – például a SARS-CoV-2 esetében – képesek „elbújni” az immunrendszer elől, csökkentve az ilyen felismerhetőséget.
A szegedi kutatás azonban most arra mutatott rá, hogy a vírus mutációinak jó részét valójában az emberi immunrendszer egy speciális enzime, az APOBEC3 hozza létre, amely kémiailag módosítja a vírus örökítőanyagát.
Ez a módosítás – a citozin uracillá alakítása – új fehérjerészleteket eredményez, melyek viszont az esetek túlnyomó többségében növelik a vírus felismerhetőségét a HLA-I molekulák számára. Ez megkönnyíti a T-sejtek dolgát, és hatékonyabb immunválaszt eredményezhet.
A tudományos megállapításokat egy több mint 17 ezer brit COVID-19 beteg adatait tartalmazó adatbázis elemzése is megerősítette. A mutációk hatása földrajzilag sem egységes: a Kelet- és Dél-Ázsiában elterjedtebb HLA-I típusok különösen sok új peptidet képesek felismerni.
A kutatók szerint ennek hátterében az állhat, hogy ezek a régiók már korábban is találkoztak hasonló koronavírusokkal, ami hosszú távú genetikai alkalmazkodáshoz vezetett.
A felfedezés nemcsak a SARS-CoV-2-re érvényes. Hasonló jelenségeket már korábban is megfigyeltek más vírusok – például a HIV vagy a rózsahimlő – esetében. Ez arra utal, hogy az emberi immunrendszer aktív formálója lehet a vírusok evolúciójának, nemcsak védekezik ellenük, hanem genetikai nyomást is gyakorol rájuk.
A kutatás új szemléletet kínál a vírus-gazdaszervezet kapcsolat megértéséhez.
Kiderült, hogy nem minden mutáció a vírus előnyét szolgálja: az emberi immunrendszer képes úgy módosítani a vírus örökítőanyagát, hogy az végső soron saját munkáját segítse.
Ez az ismeret új utakat nyithat a vakcinafejlesztés és a személyre szabott kezelések előtt, különösen akkor, ha a mutációs mintázatok már egy járvány elején előre jelezhetővé válnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.