Dóm téri Pantheon - Magyar hadvezér Itáliából: Ozorai Pipo
Kereskedőként kezdte, hadvezérként halt meg. A Dóm téri Pantheonban különleges szobor őrzi a rendíthetetlen Ozorai Pipo emlékét.
Sorozatunkban a Dóm téri Pantheon műalkotásait mutatjuk be. Ma az Itáliából magyar földre érkezett és sikeressé vált hadvezér Ozorai Pipo életútjával és szegedi emlékhelyével ismerkedhetünk meg.
Ország- és szakmaváltás: Itáliából Magyarországra, kereskedőből hadvezér
Filippo di Stephano Scolari 1369-ben Firenzében, a korabeli Európa egyik pénzügyi és gazdasági központjában született Atyja nyomdokaiban a kereskedelemben kezdett el dolgozni, Budára egy firenzei kereskedő segédjeként került az 1390-es években.
Szorgalma, tudása folytán pályája gyorsan emelkedett, pár év múlva már a Kanizsaiak simontornyai várnagya. Kortársainak nagy részétől eltérően írni, olvasni és számolni is tudott.
Anyanyelvén és a magyaron kívül állítólag tökéletesen tudott németül, lengyelül, csehül és románul is. 1399-ben eljegyezte Ozorai András lányát, vagyona egyetlen örökösét Borbálát. Előbb az ország legjelentősebb aranybányáit igazgatja, majd sorra katonai megbízatásokat is kap, miközben Zsigmond király rendíthetetlen híveként áll a trón mögött az egymást követő bárói összeesküvések és belharcok során.
Hadak és uradalmak élén
Hadvezéri hírnevét a Velence elleni 1411-12-es hadjárata alapozza meg, a kereskedőköztársaság szárazföldi tartományát Friulit elfoglalva. Luxemburgi Zsigmond innentől számos török elleni hadjárat vezetésével is megbízza, Boszniában, az Al-Duna mentén és Havasalföldön. A Szörény és Nándorfehérvár közötti al-dunai végvárlánc kiépítését irányítja, mely 1521-ig védi a déli országhatárt.
A megbízható, tántoríthatalanul királyhű főúr az ország királyi uradalmainak negyedét igazgatja két évtizeden át, többek között temesi, csanádi, krassói, csongrádi, csanádi, zarándi ispán. Utolsó hadjáratába köszvénytől gyötörten egyes források szerint már hordszéken viszik, 1426 utolsó napjaiban Havasalföldön hunyt el.
Ozora vára, a felújított hazai reneszánsz várkastély
Tolnai magánbirtokának központjában Ozorán 1416-tól egy négyzetes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal és udvarán emeletes főúri pompával kialakított várkastélyt épít fel és felveszi az Ozorai nevet. Itáliai életrajzírója szerint:
oly szívélyes volt és közvetlen, hogy barátai gyakran a szemére is hányták: nem ügyel eléggé a méltóságára. Házát királyi pompával rendezte be, minden aranytól-ezüsttől csillogott benne.
A közelmúltban felújított hazánkban teljesen egyedi várkastély impozáns belsővel és látványos kiállítással várja a látogatókat.
Egy kiváló budapesti szobrász szegedi alkotásai
Ohmann Béla különleges fafaragványa, a terpeszben álló páncélos alak a későgót francia szobrászat remekeire emlékeztet. A kardjával lesújtani készülő lovag lába a Scolarik családi címerét tartó, legyőzött törököt formázó démonon tapos. A mívesen kivitelezett, a középkor világát híven megidéző faragvány látványát várbástyák, tornyocskák és színes feliratok teszik gazdaggá.
Az 1930-as évektől a magyar épületszobrászat meghatározó alakjává váló művész Dóm téri alkotásai a püspöki-szemináriumi épületszárny homlokzatának Szent Imre, Szent Gellért és két zászlótartó barát ábrázolásai, valamint Krisztus siratása és Szent Ágoston kerámia domborművei.
A Kémiai Intézet falazatása a középkori alkimistákat ábrázoló további három kerámia domborműve került ki, a Nemzeti Emlékcsarnok számára pedig elkészítette Mátyás király, Feszl Frigyes, Clark Ádám, Temesvári Pelbárt és Kőrösi Csoma Sándor emlékműveit. A szegedi Dóm Szent Demeter oltára és az altemplomban Klebelsberg Kunó és nejének díszszarkofágja is keze munkája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
